Vargaváros

László Hajnalka: Gabrielle D'estrées and One of Her Sisters

‍

Friss újság

‍

A ragyogó napsugár szárító

melegétől

egyszerre megélénkült a természet.

Eltűnt a hó, felszáradtak a tócsák, s pár nap alatt már poros lett az út.

A hó és nyirok terhétől megszabadult gyep elszáradt,

sárga fűszálai

közül a zöldek is előmerészkedtek,

előcsalta őket a bizsergető meleg és a lágy fuvalommal

összevegyült fenyves üdítő levegője. Már a tavasz és a koranyár

hirdetői balzsamozzák

a levegőt, és a jácinttól, a szegfűtől a hasadó

rózsáig feltalál itt mindent az ember, s a délszaki

növényeknek különféle változataiban

gyönyörködhetik a szem. A sok pompás növény és virág

között pedig szerényen húzódik meg a tavasz

legszebb hirdetője üde illatával: a kék ibolya,

melyet odakünn még nem csalt ki a természet melege

az áthidegült földből.

– Itt a tavasz, ujjé a tavasz! – ujjong fel a lélek. És apránként

benépesülnek a sétaterek, a korzó, mindenki menekül

a hosszas tél után

ki a szabadba. A Molnár Józsiás-kert porondos,

sármentes sétányait, ami szép parkozásával, széles sétaútjaival,

kellemes

levegőjével pompás hely a hétvégeken

ide kilátogatóknak, jókedvvel róják már a sétálók.

Van itt cukrászda, hol megfagylaltozhatik a valami hűs után vágyó

közönség. Van itt tenis-pálya, hol tenisezhet az elegáns

gentleman és básonyfinomságú

úrhölgy. Hímes szárnyú

piros pillangó játszik kedvteléssel, szállong

az

ablakok előtt, mint a tavasz vidám

hírnöke,

mert kikeletre váltott az idő, felébredt

a szunnyadó

természet, s erdőn-mezőn, völgyön, berken

megújult az élet.

‍

Kinetofon

‍

Több nagyobb vidéki várost

megelőzve, tegnap mutatták be a városunkban a kinetofont,

az emberi észnek e bámulatos

találmányát. Tegnap este három

előadás volt és mind a háromszor

zsúfolásig megtöltötte a közönség a Vigadó nagytermét.

A kultúra hatalmas

fejlődésének volt a szenzációja ez az új csoda, melyet

nemcsak városunk lakossága, hanem a vidék nagyszámú

intelligenciája is végignézett.

‍

A beszélő mozi bemutatása a városkánkban kulturesemény

volt. Bámulat töltötte el az embert e zseniális találmány

látására és hallatára. Pláne még ha

elgondoljuk, hogy ha mindenik ország a

saját nyelvén, így mi magyarok

magyarul élvezhetjük,

magyar tipikus alakokat látunk a filmen mozogni

és megszólalni, akkor lesz még bámulatosabb a

kinetofon

vagy magyarul beszélő mozi.

‍

Edison kinetofonja a következő

műsorral lett bemutatva városunkban:

Bemutató konferánsz. A nótás kovácsok. Carmen

Éneke és spanyol tánczok. Irlandi dalok. Varieté

Előadás. Amerikai énekesek. Pajkos diákok.

A költségtől vissza nem riadó Révai Miksa mozi

tulajdonosnak az érdeme, hogy e világhírű

találmánynak itt, a Székelyföld félreeső zugában

szem és fültanúja lehettünk.

‍

Tőkeinfúzió

‍

A.d…

‍

Cs.Zs. asszony malitiája által megvesztegettetvén,

hét ízben is súlyos és terhes nyovalyába estem,

melyet, hogy ő causált légyen, ezek szerint

mutatom meg: maga mondta, hogyha őt meg

nem bosszantottam volna, énrajtam az a súlyos

nyovalya nem történt volna, s meg sem gyógyulok

addig, hanem csúszómászó lészek, míg ő meg nem

gyógyít.

‍

Ezen nyovalyámat, hogy ő causálta légyen, onnan

is kitetszik, hogy fizetésért a kötéseket ő adta volt,

melyekkel megkötöttenek, s állította, hogy neki

tehetsége vagyon a boszorkányságra, azt mondván,

hogyha engemet húsvét napjára meg nem gyógyít,

őt azután megégethetik, mert ráfoghatják, hogy

boszorkányos. Gyakorlotta is boszorkányságát,

mivel azt mondotta, hogy akit ő akar, férjhez

mehet, s akit nem akar, az nem. E munkáját

némely személyek körül gyakorlotta is.

‍

Azt is mondotta, hogy őnéki csak egyik oldala

van otthon éjszakának idején, a másik peniglen

imitt-amott jár. Azt is mondotta, hogy ő a

Lüdérccel, mely a méhkasban vagyon, örömestebb

élt és él együtt, mint a hütös urával.

‍

Külső jeleit is mutatta boszorkányságának, mivel

némelyeket hosszas betegségbe ejtett, hogy a kertek

alatt való kóborlásért megfeddték, s némelyeket meg

is vesztett.

‍

Néhol kertekben járván és közelebb ott elmenvén,

találtatott oly selyemmel bevarratott szájú béka,

csepesszel a fején és gyolcsba betakarva, melyről

ő azt mondotta, hogy ő azon békának urát adhatja.

‍

A temetőben levő különös temetésről hozott földből

orvosságot csinált, azzal orvoslott, s kent.

‍

Mikor viaszat öntött a tűznél, olyanformára öntötte,

amicsodásra akarta, aminthogy a szarkának a lábát

ki is öntötte. Ház közepében és ajtó megett tett tűzzel

és azon való forgatással is gyógyított.

‍

Tűzszőnyeg

‍

Ma hajnalban óriási tűz pusztított a főtér közelében,

egyik sűrűn épített, faépületekből összenőtt

szűk udvartér házsora mögött.

‍

A tűz éjjel 12 óra körül keletkezhetett, mikor az özv.

Bodó Bálintné lakásából felcsapó láng egyszerre

megvilágította az egész utcát, s a körül lakók ijedten

ugráltak fel meleg ágyaikból, s menekültek a fagyos

éjszakába.

‍

Özv. Bodó Bálintné későn vette észre a tüzet, ki

kellett menteni a megrémült öregasszonyt az

égő házból, melynek csóvájától csakhamar

tüzet fogott özv. Kölönte Józsefné szénával,

s gazdasági eszközökkel telerakott istállója

és sertés ólja, 6 darab sertéssel.

‍

Az irtóztató gyorsasággal tovaszáguldó

lángoszlopnak gyúlékony táplálék volt

az istálló udvarán felhalmozott nagyobb

mennyiségű tűzifa, mely lángra kapott és

megnehezítette az oltást.

‍

A melegtől alig négy méterre fekvő Wertán

István kereskedő kőházának ablakai bepattogtak,

ahogy a tűz villámgyorsasággal harapózott tova.

‍

Az istálló mellett terült el Molnár Mózes szűcs

lakóháza, melynek tetőzete is lángba borult.

Már egy fél házsor égett s a félrevert harangok

rémes kongása hiába hívta az embereket segítségre,

menteni csak keveset lehetett.

‍

A nagy lángtengertől tüzet kapott a szemben fekvő,

alig 6-8 méterre épült házsor, s nemsokára láng

csapott fel Tankó János ügyvéd-írnok lakásáról,

melyből az anya hat gyermekével egy szál

ruházatban, cipő nélkül menekült a hidegben.

‍

Mire a hajnal kezdett derengeni, sikerült a

tűzoltóságnak és a kirendelt katonaságnak

a veszedelmes elem további terjedését

meggátolni. Hat leégett épületnek üszke

füstölgött a romokban. Özv. Kölönte Józsefné

istállójában bennégett hat drb. sertés, melyeknek

perzselt égett hússzaga orrfacsaróan vegyült bele

a még égő gerendák koromfüstjébe.

‍

Eredményablak

‍

1.

Hering Leó csikkozmási kereskedő este nyolc óra tájban

szánján hazafelé igyekezett. Mint egy két kilóméternyire

egy hatalmas ordas támadta meg, melyet Hering, mivel

lovai az első ijedtségtől amugy is megállottak, fegy-

verével lelőtt. Látva, hogy az állat leesik, letette bondáját

és leszállott. Az árokra esett ordast a szánra vonszolta. A

lovak azonban talán ettől, vagy a közeledő többi farkasoktól

megijedve hirtelen elragadták a szánt s Heringet otthagyva

elrohantak s pár perc múlva Kozmásra érkeztek. Hering neje

rögtön tisztában volt a helyzettel, cselédeket s több falusi embert

azonnal visszainditott a szánon, de mire a segitség a helyszinre

érkezett, Heringnek már csak a fejét és az összeroncsolt lábát

találták meg. A borzalmas látvány megrenditette az embereket.

A vadállatok gyors és vakmerő támadása és marcangolása alig

egy félóra alatt történt.

‍

2.

Farkaskalandnak esett áldozatul Hering Leó, csikkozmási

kereskedő. Azt hozták hírül szombaton Csikból. Heringnek

városunkban is kiterjedt rokonsága azonnal sürgönyözött

Hering családjának és meglepő válaszul az jött, hogy ő él

s farkast soha életében nem látott.

‍

Amerika

‍

A hajónkat Vaterlandnak hívják, hossza 290, szélessége

30 méter, a magassága a hajófenék élétől a fedélzetig 34,

a kémények tetejéig 53 méter. Belefér 4025 utas, maga a

személyzet ezen kívül 1200 ember, közülük a fűtőszemélyzet

majdnem 750 fő. Tonnatartalma: 54 ezer.

‍

A szalonok, dohányzó, társalgó, játéktermek egész serege

áll az utasok rendelkezésére. Egyik szebb, mint a másik.

Minden nap koncertek, a fedélzeteken hajózenekarok,

s mialatt odakünn a sűrű, átvághatatlan köd miatt percenként

szólnak a vészkürtök és szirénák, azalatt a bálteremben a

legnagyobb nyugalomban táncolják a tangót s a különböző

amerikai táncokat.

‍

Reggelenként megfürödhetnénk a hálónk melletti külön

fürdőszobánkban, de mi jobban szeretünk a három

emelettel alattunk levő uszodában lubickolni, ahol

pompás tengervízben érezzük a kinti tenger hullámzását.

Olyan mély, hogy úgy ugrálnak az amerikaiak fejest,

mintha kint lennének a nyílt tengeren.

‍

Fürdés előtt mi magyarok, Kovalszki vezetése mellett,

a tornateremben szoktunk dolgozgatni és edzeni magunkat

az amerikai nehéz munkára. Egy teljes Zander intézet van

berendezve, ahol villanyos erő hajt műlovakat, bicikliket,

csónakot, melyeken jól kifárasztjuk magunkat.

‍

Az amerikaiak, angolok inkább boxolgatnak, mindnyájan

használják azonban a villanyos masszírozó gépeket,

melyek mint emberkarok és kezek megfogdossák úgy

az embert, hogy minden tagunk ropog bele.

‍

A reggelik, ebédek, vacsorák valóságos csodák. Az emberbe

csak úgy tömik a németek az ételeket, s úgy esszük már

reggelire a dinnyéket, mintha mást nem is ettünk volna soha

életünkben.

‍

Ha túlestünk ezeken a tortúrákon, megy ki-ki a kabinjába,

vagy elhúzódik a Kovalszki-farmba, ahogy elneveztük

a B. fedélzeten a napra egymás mellé kitett hét nyugvószéket,

s olvasgatunk, tanulgatunk a számunkra külön-külön kiadott

munkakörbeli kérdésekről, mert Amerikába már mindannyian

megosztott munkakörrel, felkészülten lépünk. Bár még nem

tudjuk a pontos menetirányt, de mindenikünkre jut vagy 50-60

beszéd.

‍

Egyébként így vagyunk valamennyien: Búza Barna, Friedrich

István, a cinkotai kerület leendő képviselője, s jómagam is,

akik mind szeretettel tekintgetünk útimarsallunkra, Héderváry

Lehelre, aki a proviant officier szerepét is betölti egyéb kiváló

munkássága mellett.

‍

Most, hogy ezeket a sorokat írom, negyednapja vagyunk már

a tengeren. Hála a Jó Istennek, eddig szinte nem is éreztük,

hogy rajta vagyunk. A hullámok ugyan gomolyognak

körülöttünk, s kisebb hajónak már nagy kellemetlenségeket is

okozhattak volna, de a mi Vaterlandunk meg sem érzi őket.

‍

Ám a ködtől ez is fél és mi is. Valamelyik éjjel igen kellemetlen

volt hallgatni a kétpercenként megismétlődő folytonos kürtbúgást.

A szél eloszlatta aztán a ködöt, helyette hullámokat kaptunk.Az

este csodás, szép volt. A nyílt tengeren találkoztunk több nagy

tengerjáró hajóval. Ki tudja, mennyi tört reménységet, vagy

beteljesült álmot vittek magukkal. Mi is, amikor a mi

hajóóriásunkat nézzük, előttünk áll a nagy német nemzet,

vele együtt érző és gondolkodó Császárjával.

‍

Visszük a magyar föld szeretetét, s talán meghozzuk elszakadt

véreink és egy nagy állam szabad polgárainak támogatását.

‍