Vers

Horváth Fanni

Mederben (Versek)

Őrt állnak a nyírfa tetején a hollók, / nekik adtam a hangomat. / Mire felismertelek volna, már / nem tudtam, melyikünk vagyok.

Lászlóffy Anna

Látszatmaradvány

Úgy adtad a kezembe, úgy simítottad rá az ujjaimat, úgy ejtetted ki a szót is, csiszolt, lágyan és érzékien, csiszolt, ismételgettem a fejemben..

Szilágyi Máté-Sámuel

Gregor Samsa Pókemberré változik

újra hajléktalanként találta magát a szeméttelepen

Szántai János

Versek. Idők.

Benéz a havas délben Kolozsvárra, / A Szamos mellett keres egy csehót. / Nincs már ott se horgony, se dalárda, / Duhaj tengerészek, vércséi a nyárnak, / Atlantiszon innen, a Dunán túl járnak.

Kollár Dávid

Örök visszatérés (Versek)

A tetten ért történelem kitartott csendjét / csak a távolból visszhangzó gyermeki kacagás töri meg.

Helyszíni limerickek

Pipacsára ha büszkeség / dagasztja Himalája lakója hegyét...

Turczi István

Folytatódni (Versek)

Néha meggondolja magát az idő, / és visszafelé indul, régi hegyek közé. / Elrejtőzik, és számot vet magával, / ha már nem lehet a megbocsátás övé.

Szente B. Levente

‍És én – kérdezik majd (Versek)

minden nyelvek zenéje / szélben született / istenek beszéde volt ez / kövek néma tanúja / hozzátenni mást illetlenség lenne