.svg)
Mindenki mosolyog, / pedig / még meg sem jött a / szerelő.
Bezárjuk, nem zárjuk be még, / a ház az úgyis itt van, // betörnek, egyszer majd leég, / ajtaja félig nyitva.
Jelentem Neked: / a cérna nem szakadt el... // Vagyunk még itt: / jó egymillió bábu.
Nem kér vágyakozik / mi mindent mondanak / éj-éj-egyenlőség / naptalan virradat
A sarkon túl / a Holdas templom // nénikék mézet mérnek / kis karimás üvegekbe.
uram, én számonkértem rajtuk az üres / poharaim, a gyomromban lakó / vadállatokat, a múlt ragacsos / karjait, minden hiányt, hézagot.
