.svg)
Haiku
Mózes Attila miatt
A vágatlan változat
Célzóvíz nincs céltalanul céda korokban,
és nem a súlyemelő lesz ki az elnehezültbe
majd végül belerokkan, mert mindíg csak a súly az.
Példáúl egy súly az, hogy odakint-bent jár-kel a Sátán,
és a kiégett nyár nyomain feljeslik a májfolt.
Súly, hogy egy ellen mindig akad, cél meg annyira ritkán.
Úszik a fény az égi mederben – túl a kalitkán.
És lenn? Bűzlik a rózsás kedv, rezdülnek a pengék.
Súly, hogy – percenként is – rádtámad az öröklét,
és nincs tét, amiért még engedményt könyörögnél.
Kiskamaszok közt jár az idő csak meztelenül, de
ég az időtlen mélyén minden régi sötétség.
Nyomtalan útnak célja acéloz, vándor: vérszagot érzel.
Fellázadsz a mély poharakba gyűlt vigyorokban.
Nem kell már ide szó sem, tűnnek a vén panelek.
Utóhang
Célzóvíz az idő az
égi mederben.
Rezdül a szó is.
