Múlt és jelen párbeszéde - irodalmi rendezvények a Kolozsvári Magyar Napok második napján

Augusztus 22-én, a Kolozsvári Magyar Napok második napján Boka László Peremek és középpontok című tanulmánykötetét mutatták be a Bulgakov Irodalmi Kávéházban. A szerzővel Balázs Imre József beszélgetett, majd Karácsonyi Zsolt József Attila-díjának ünnepestje következett.

Boka László könyvbemutatója délután négy órától kezdődött a Bulgakov kerthelységében. Az egybegyűlteket Karácsonyi Zsolt, E-MIL-elnök köszöntötte, majd Balázs Imre József vette át a szót, aki a tanulmánykötet dialógusteremtő szerepéről, illetve a visszatérő problémafelvetésekről kérdezte a szerzőt. Meglátása szerint a kötet négy szerkezeti egységre osztható mind tematikusan, mind a forrásanyagokat illetően: a modern magyar irodalom kapcsolathálózatainak feldolgozására, a világháborús és világháborúk közötti Erdély korrajzára, illetve Boka László tudományos előadásainak átirataira. Ennek értelmében a Peremek és középpontok nem csak az irodalmi élet csomópontjait veti össze, hanem akár múlt és jelen párbeszédeként is értelmezhető, hiszen többek közt a „kávéházban lebzselő értelmiség” is eléggé ismert jelenség napjainkban.
A tanulmányokban vizsgált kérdéseket illetően Boka László bevallotta, hogy már egyetemistaként is foglalkoztatták a holnaposok, így a kötet egyik központi témaköre a méltatlanul figyelmen kívül hagyott Holnap folyóirat, valamint a Holnap-antológiák. Többek közt azt is megjegyezte, hogy bár a Holnap úgymond „védőernyője” volt a kevésbé polemikus Nyugatnak, a mai napig sem készült róla összegző jellegű monográfia.

Az említett felvetések mellett a vizsgálatok kitérnek a váradi kulturális élet emblematikus alakjaira is, elsősorban Ady Endrére, hiszen különösen az első Holnap-antológiának egy jelentős százalékát az ő munkái tették ki. Ady mellett Bánffy Miklós, Kuncz Aladár és Dutka Ákos munkássága is részletesebb irodalomtörténeti vizsgálatok tárgyaivá lesz, ugyanakkor Kosztolányi és Babits portréi is kiegészülnek pár hiánypótló eredménnyel.
A könyvbemutató során pár irodalomtörténeti „mítosz” is leleplezésre került, többek közt az, hogy az Elereszt a puszta című vers, amely az Irodalmi Újság és az Élet és Irodalom is tévesen, eddig ismeretlen Ady-versként közöl, miközben az Dutka Ákos költeménye. Mindezek mellett szóba került Nagyvárad virágzó kulturális élete, központi szerepe, a feledésbe merülés és „újrafelfedezés” korszakai. Ezt követően Boka László röviden összefoglalta a tanulmánykötet keletkezésének történetét, illetve hosszabb távú terveit. Többek közt az Értelmiségi karriertörténetek című tanulmánygyűjtemény negyedik kötetén dolgozik társszerkesztőként Bíró Annamária mellett.
Boka László könyvbemutatóját az idén József Attila-díjjal kitüntettett Karácsonyi Zsolt Kicsoda Kara kán? című ünnepestje követte este nyolc órától. A szerzőt Mile Lajos főkonzul, Egyed Emese és Horváth Benji méltatták. Egyed Emese kiemelte Karácsonyi Zsolt fegyelmezettségét, illetve kitűnő szerkesztői készségeit, majd röviden ismertette a szerző eddigi pályaképét és eredményeit. Ezt követte Horváth Benji személyesebb hangvételű beszámolója, felidézte a Helikont mint otthont adó közeget és a Karácsonyi Zsolttól tanult „mágiát”. Mivel az esemény szervezésekor Bréda Ferenc is jelezte részvételi szándékát, a róla való megemlékezésként Boros Lóránt olvasott fel a szerző utolsó megjelent kötetéből, a Bab és babérból.
Az esemény Lakatos Róbert filmjének levetítésével majd kötetlen beszélgetéssel zárult.