.svg)
Mondd hát, hogyan fér büszke közeledbe
Az ember, hogyha istenül fogad?
(Madách Imre)
tavasszal történik vagy kora nyáron
a gyermeklányon nincsen cipő
amit pedig az apjától tudunk
most igazán nem lényeges
leguggolok hogy az ölembe vegyem
ringatom egy háromlábú széken
a gyermeklány csak azt tudja
van amit nem szabad
hogy idejöttünk az titok
a fiúknak ott nem áruljuk el
az úr is odafent fiú
ezt ő mondja
én kacagok nyelvet öltök
kicsi vagy még gyermeklány
amit az apád mondott nekem
azt nem árulhatom el
sötétedésig játszik mezítláb
a fiúgyermek okosan hallgat
valaki vizet hoz nekik
valaki más anyja rájuk ad egy felsőt
vajaskenyérben számolják a napszakokat
most jó itt most csend van
homokbuckákra hullanak a morzsák
amit ezekről a fákról mondanak
az most igazán nem számít
