Egy nem csupán „ifjúsági” regényről: Bemutatták Zágoni Balázs Odaát című kötetét

November 14-én délután hat órától ismét megtelt Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának díszterme: ezúttal Zágoni Balázs és népes olvasótábora voltak vendégei, akik A Gömb című regény második és egyben lezáró kötetének (Odaát) megjelenését ünnepelték. A szerzővel Vig Emese magyartanár és Pacskovszky Zsolt, a kötet szerkesztője beszélgettek. Kezdésképp elhangzott, hogy A Gömb rendkívül sikeres évet zárt: a Transindex az év könyvének választotta 2018-ban, ugyanakkor a Kolozsvári Könyvhéten is elismerő minősítésben részesült. A kötet szerkesztésével kapcsolatban Pacskovszky Zsolt elárulta, nehéz volt szerkesztőként kézbe venni egy ennyire olvasmányos kéziratot, továbbá kiemelte azt is, hogy az igazán jó ifjúsági regényeknek két jellemzőjük van – nem teljesen behatárolhatók: vagyis nem feltétlenül csak az ifjúságnak szólnak és nem is feltétlenül regények (illetve nem csak egy műfaj sajátosságait foglalják magukba).

Vig Emese szerint Zágoni Balázsnak sikerült felépítenie egy különleges világot, amelynek nyomai még a sajátunkban is fellelhetők. Ennek kapcsán a szerző elárulta, az adott világot heterotópiának képzelte el, vagyis egyaránt tartalmaz disztópikus és utópisztikus elemeket. Az ötlet egy afrikai úton született meg, ahogy a városi-vidéki népesség csoportosulásait, szokásait figyelte meg, többek közt azt, ahogy a tehetősebb negyedekben fegyveres őrök és több kilométeres falak védték meg a lakókat a külső veszélyektől, ameddig a hátrányosabb helyzetű telepeket hasonló módszerekkel tartották a falakon belül, a saját veszélyükben. Ez a jelenség szolgált mintául A Gömb társadalmának és központi konfliktusainak felépítésében, ugyanakkor saját ötleteket is bőven találni a szövegben, erre nagyszerű példa lehet a Pacskovszky Zsolt által felhozott „szereplő”, a ruhaautomata.

A regényszereplőkkel kapcsolatban kiderült, számos szerzői-szerkesztői viták alapjait szolgálták, különösen Ajla jelentett nagy fejtörést (akiről az est során kiderült, hogy legalább olyan népszerű az olvasók között, mint Vik). Zágoni Balázs bevallotta, nagyobb kihívást jelentett neki egy női szereplő megírása, ugyanakkor mégis könnyű volt ráhangolódnia a rutinos írásban, ahogy a szereplők lassan életre keltek. A látszat ellenére, szerinte A Gömb nem csak ifjúsági regény – ezt pedig jól bizonyította az, hogy a beszélgetés megnyitásakor nem csak a gyermekközönség tett fel kérdéseket. Felmerült például az, hogy a nagyszülők „örökbefogadását” biztató projekt is a szerzői fantázia szüleménye (kiderült: nem teljesen), illetve az, hogy véletlenül kerültek a 68. oldalra a diáklázadást leíró részletek (kiderült: igen, de attól még érdekes egybeesés). Továbbá a szerző elárulta, nem tervezi folytatni a Fekete Fény című sorozatot, ugyanakkor azt se tartja elképzelhetőnek, hogy valaha megfilmesítenék a munkáját. Az est hosszú dedikálással és ünnepi állófogadással zárult.