A transzilvanizmus életei és utóéletei a legújabb tudományos vizsgálódások tükrében

A PKE transzilvanizmus-ülésszaka Kolozsváron

2023. április 20. délutánján a kolozsvári Vallásszabadság Házában a transzilvanizmus- kutatás néhány új eredményéről hallhattak a téma iránt érdeklődők. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszékének oktatói Transzilvanizmuskoncepciók és -formák az erdélyi irodalmi életben című kutatásuk részeredményeit mutatták be. Az esemény társszervezői a Kriterion Könyvkiadó és a Vallásszabadság Háza voltak.

Az itt elhangzott előadások izgalmas ívben kalauzolták a közönséget a témában, rétegzett, pontos képet mutatva a transzilvanizmus eszméjéről, jelenségéről. A projekt vezetőjének, Boka Lászlónak segítségével bepillantást nyerhettünk abba, hogyan gyökerezett meg a transzilván gondolat már a 17–18. században, és hogyan vált különösen jelentőssé a két világháború közötti időszakban. Rávilágított, hogy a transzilvanizmusnak ebben a legfontosabb időszakban is több „arca” volt, és nem kötődött hivatalosan egy intézményhez sem. Az erdélyiség gondolatkörének alakulását, felvirágzását, generációváltásait, illetve az azt ért kritikákat is bemutatta a két évtizedet átívelő időintervallumban.

Filep Tamás Gusztáv művelődéstörténész ennek a heterogén transzilvanizmusnak egy izgalmas irányát ragadta meg vizsgálatában: az urbánus transzilvanistákkal foglalkozott. Az első hallásra talán szokatlannak tűnő szókapcsolat létjogosultságát hamar bizonyította, felhívva a figyelmet arra, hogy sokan a transzilvanizmus képviselői közül már többgenerációs városlakók voltak a 20-as, 30-as években. Kijelentése, miszerint „a transzilvanizmusba belefért a székelyregény és a székelyregény paródiája is”, különösen jól érzékelteti, milyen sokszínű az az irodalmi korpusz, amelyet a kutatás vizsgálni hivatott.

A Filep által megkezdett gondolatmenetet a PKE oktatójának, Albu-Balogh Andreának előadása fűzte találóan tovább, kiemelve három szerző, Karácsony Benő, Molter Károly és Ligeti Ernő műveit, amelyeken keresztül bemutatta az erdélyi városok korabeli ábrázolásának különböző módozatait. A közönség, látva a Marosvásárhelyet, Kolozsvárt vagy Gyulafehérvárt ábrázoló korabeli képeslapokat, olvasva a róluk szóló leírásokat, mintegy időutazáson vehetett részt, és kiemelt figyelemmel kísérte centrum és periféria, illetve anekdotikusság jelenségeit az előadáson keresztül.

Városi témánk lezárása után átbarangoltunk a két világháború közötti magyar–szász kulturális kapcsolatok területeire, amelyben János Szabolcs, a PKE docense kalauzolt bennünket. Előadásának egyik kiindulópontjaként leszögezte, ki kell tágítanunk a vizsgálódás szokásos köreit ebben a témában, hiszen az Erdélyi Helikon–Klingsor együttműködés előtt, közben és után is voltak még fontos vonatkozások, ezeknek ismerete pedig gazdagíthatja a kutatást. A továbbiakban bemutatta a kulturális kapcsolat alakulásának néhány fontos tényezőjét, szereplőjét, rávilágítva a kapcsolat hanyatlásának pár okára is.

A két világháború után kitekinthettünk a transzilvanizmus továbbélésére Antal Balázs kutatásának segítségével, aki izgalmas szempontokat hozott be az írás és irodalom kommunista diktatúra alatti paradox helyzetével kapcsolatban. A PKE és a Nyíregyházi Egyetem tanára többek között Pusztai János, Bálint Tibor és Bodor prózáját vizsgálva rámutat az írás kettőségére: kultuszként és fétisként egyszerre jelenik meg ezekben a történetekben, tájékoztatva és elbizonytalanítva, esélyt adva önkifejezésnek és feljelentésnek egyaránt. Végszójában Antal felveti a kérdést, hogyan hathat az írással való visszaélésnek ez a mértéke egy olyan kultúrára (poszt-transzilvanizmusra, ha úgy tetszik), amely irodalmában, nyelvében igyekszik megmaradni, kultúráját megtartani? A választ mint egyszerű irodalomkedvelők, pár évtizedes távolságból az említett időszaktól, talán mi is meg tudjuk adni.

Az eseményt kerekasztal-beszélgetés zárta, ahol a felkért hozzászólók mellett akár a hallgatók is reflektálhattak az elhangzott előadásokra, feltehették kérdéseiket a kutatóknak, illetve képet kaphattak egy, a kutatás anyagából nemsokára megjelenő tanulmánykötetről.

‍

Fotók: Tamás Csilla