„A teljesítmény korlátos. A siker korlátlan.” Barabási Albert-László Kolozsváron

Barabási Albert-László legújabb könyve, A képlet az általános siker eddigi legprecízebb formuláját hivatott feltárni. A nagy érdeklődésre való tekintettel, a szerző kolozsvári könyvbemutatójára a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Auditorium Maximum termében került sor. Az esemény október negyedikén, délután hét órától kezdődött.

Elsőként a rendezvény házigazdája, Néda Zoltán köszöntötte az egybegyűlteket, majd egy rövid zenei műsor következett Balázs Ágnes és Gyenge Zoltán előadásában. Ezt követően Markó Bálint fejezte ki tiszteletét a tudomány és Barabási Albert-László munkássága iránt, majd átadta a szót az est meghívottjának. Barabási Albert-László egy negyvenperces előadás formájában ismertette kutatásának fejleményeit és eredményeit, rendkívül szórakoztató és szakszerű módon, így mind a tudományos, mind a laikus közösség nagy figyelemmel kísérte.
Korábbi hálózatelméleti vizsgálataira támaszkodva, Barabási Albert-László egyfajta akadémiai sikerformula felállításán dolgozott, ezt pedig sporteredmények megjósolhatóságával vetette össze, két meghatározó faktorból kiindulva: teljesítmény és siker. Ugyan mindkettő relatív, felállíthatók bizonyos objektív tényezők, mint például a népszerűség, szponzoráltság vagy a felmutatott eredmények. Mint kiderült, a sportesemények kimenetelét „könnyebb” kiszámítani, hiszen rendkívül alacsony, alig 0,1%-os különbségek jelennek meg a végeredmények között (ugyanakkor a sikerhelyzetet befolyásoló tényezők is számszerűbbek). Ezzel szemben az akadémiai siker sokkal komplexebb, hiszen bizonyos események felülírhatják a korábbi teljesítmény-paramétereket (ha például egy kutató valamilyen díjat vagy elismerést kap, az jelentősen megnöveli népszerűségét és a korábbi cikkjeire való hivatkozások számát). Fontos azonban észben tartani, hogy a nagy teljesítmény nem jelent mindig garantált sikert, ugyanakkor az az észrevétel is nagymértékben beigazolódott, hogy „aki harmincéves koráig nem alkot semmi maradandót, már nem is fog”.

A sikerformula pontos kiszámításához ugyan egy rendkívül bonyolult formulára van szükség, Barabási Albert-László a gondolatmenet követhetőségének érdekében leegyszerűsítette azt és a következő képlet alapján közelítette meg esettanulmányait: r • Q = S (ebben az r egy ismeretlen változó, a Q a potenciál, az S pedig az elért siker jele). Szemléltetés céljából az Apple termékeire alkalmazta számításait, így kimutatható volt a sikerhelyzet bizonytalansága (hiszen bizonyítottan nagy potenciálú termékek is megbuktak már – mint az Apple Newton), és találtak már sikerre kevésbé sikerképes termékek. Ideális esetben mind az r, mind a Q egy nagy számot jelöl, akkora exponenciális növekedéseket előidézve, mint az Apple esetében az iPhone diadala a mobilpiacon.

Barabási Albert-László tudományos életművekre is kiterjesztette az említett sikerképletet, ennek lehetőségeit elsősorban saját karriertörténetén vizsgálta, illetve Nobel-díjas kutatók esetében, akiknél előrelátható volt valamilyen tudományos elismerés. Érdekességként felmerült az is, hogy amikor a képlet nem az aktuális Nobel-díjast „jósolta meg”, maguk a Nobel-díjasok is felszólaltak amellett, hogy ezt az elismerést mások kellett volna kapják.
Az előadás után a közönség is feltehette kérdéseit, így felmerült a „negatív siker” lehetősége, a Nobel-díjasok megjósolhatóságának részletezett eljárása, illetve a matematikai formulák és a történések sokféleségének problematikája. A könyvbemutató dedikációval záródott, majd az eseményre előfizetők a Bulgakov Kávéházban folytathatták beszélgetésüket a szerzővel.