.svg)
Kritikai kitekintő frissen megjelent könyvekről: terítéken a kortárs irodalom.
Végső soron van valamilyen szál, amellyel össze lehetne fűzni az első oldalt az utolsóval, de tulajdonképpen fölösleges az után kutatni, hogy cselekmény szintjén miről szól ez a regény.
Ha már a földrengésnek nincs színe – a Pokoltónak van. És nem csak fekete.
Vancu a költészetet jelöli ki a remény és a feloldozás lehetséges tereként.
Kérdés azonban, hogy a fanyar mosollyal felmutatott tükör képes-e túllépni a felkapott téma meglovagolásán, vagy az ilyen típusú elejtett megjegyzések csak az olvasók megnyerésére használt horgok?
