„S aztán az se volt mindegyHogy ki mennyire bevállalósÉn például hiába mondtam
A saját hangomat is alig hallom,szerencsére akkora idelent a zaj.
ennél szebb apokalipszistmég moziban sem láttunk soha:
érdekes előadáson ülök, fakultatívtábor tagjaként, este hét, egyközgazdászból bencés szerzetessé
Mit tehettem volna a tett után?Imádkoztam a legzsiványabb lármában,miután összekáromoltam magammal mindent.
Gyertek ki a blokkból ember! Üljetek pár órát a friss levegőn, s nem fogtok válogatni: a vasszeget is megeszitek!
Mivel tökéletesen tisztában voltam a betegség lefolyásával és végkimenetelével, miután túlestem a kezdeti sokkon, választhattam két út között.
Dantéval ellentétben éppen az esztétizáló hozzáállás, a körülírás, a szövegek emelkedettsége okozza a hatást, amely miatt elszorul a szívünk, morális iránytűnket pedig zavar mágnesezi.
A gondot az jelentette, hogy nem volt egyértelmű számunkra, a színházi előadásé vagy a futballmérkőzéseké alapján kellene.