.svg)
Bálint Márta színművésznőnek, áttelepedési naplóm előadójának
Volt nekem egy naplóm,egyszerű, szürke dossziébacsomagolva, másfél év apró-cseprőeseményei sorjáztak benne,a dosszié tetején egynagy E betű díszelgett.A megpakolt vasúti konténer,talán legkevésbé szembeötlő,legbéketűrőbb darabja volt ez,mégis úgy féltettem,mintha egy apróra szétszereltpokolgépet rejtettek volnaa betűk, egy szerethetőkis pokolgépet, amelyugyan feldúlja majd a lelket,de idilli nyugalombanhagyja a lelkiismeretétmindazon szeretteinknek,akik elítéltek minket.Mint mondtam:a dosszié tetején egyetlennagy E betű díszelgett.Ám azt nem mondtam,micsoda próbatételen mentem át,míg a magyar nyelv e leggyakrabbanhasznált jelétrá mertem írni, golyóstollal,becsomagolás előtta dossziéra.Ezt a nagy E betűt mondta,súgta, sírta, sóhajtotta,kiáltotta, zúgta, üvöltötte, zokogtaMárti, ötven percen át.Ez az egyetlen betűvolt az előadás.
Megjelent a Helikon 2021/13-as lapszámában.
