No items found.

Versek

XXVII. ÉVFOLYAM 2016. 01. (687.) SZÁM – JANUÁR 10.

A hibás



Ez az óvodás, aki tudta, hogy nem szabad.


A labda fennakadt a fán.

Meg akartam mondani, hogy megbüntetlek,

óvodás, de hiába; a labda fennakadt a fán.


Ez a fán fennakadt labda, aki tudta, hogy nem szabad.

Az óvodás lenn maradt a földön.

Meg akartam mondani, hogy megbüntetlek, labda,

de hiába; igazából a fa volt a hibás.


Ez a hazaszerető szöveg.

A hibás. Az óvodás, a labda, a fa.

Mind az enyémek, mind szükségesek;

nélkülük nem tudok hibázni.



Gáncs



Arról nem volt szó, hogy kigáncsolsz, mikor melletted megyek.


Arról sem volt szó, hogy lerántalak magam mellé, mikor fel akarsz húzni.

Végül valóra váltál, csak nem nekem, és még akkor sokáig senkinek.


Velem most történt valami nagyon jó, szinte először azóta.

Rágondolok, és tévedésből sírni kezdek.

Erre olyan tiszta lesz a tükör, hogy átlátok a tükörképemen.


Még megengedhetném, de már nem engedem meg

magamnak a gáncsolást, itt, a fejlődésem tetőfokán.


Valahol a sivatagban eközben boldog emberek tűrik a homokot.

Valahol a sivatagban eközben boldogtalan emberek is tűrik a homokot.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb