Dobribán Emil: Kompozíció
No items found.

Versek

XXVIII. ÉVFOLYAM 2017. 05. (715.) SZÁM – MÁRCIUS 10.
Dobribán Emil: Kompozíció

Dobribán Emil: Kompozíció

pacalszűz



nem látszom











































te meg alig

tincseidet belepte

valami furcsa köd

csak a rágásod veri fel a várost

ahogy a szőrcsomókat köpködöd



tűzfalon



I

mostanában nyugodt vagyok

legalábbis



















azt mondja mindenki

nem lehet egy szabad vershez

eléggé szabadnak lenni

minden alkalommal

minden mondatnak befejezni


II

ismét csütörtök

újra beleszületek mindenféle halálomba

beépülök vesékbe betontömbökbe

gerincoszlopkánonokba

a kertek alatt























már alig látszom

elszívódok – kávémmal a cigi

párnák halott digitalizáció

lassan kéne menni


III

nem határozhatok meg senkit

csütörtökön születtem

a rádióban a tegnapi adás

az asztalnál Thor, Lator, a Törpe és a Csöves

– nem lehet több kihatolás


IV

nem léteztünk soha

csak a visszaváltott üvegek hitették el velünk

az éjszakák gondosan megválasztott sora

a hiányok, speedes szuperhősök, önnön végletünk

ahogy itt ülök






seggem alatt süpped az ágy


V

csak a káosz marad a parketten belőlem

kifolyik






















szétnyílnak a rostok

– anya? mi szegények vagyunk?

és akkor Pilátus hozta az ostort



Gál Hunor 1995-ben született Borzonton. Jelenleg Budapesten él.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb