Vendégség
Aznap éjjel a krokodil elvitte magához
az országába Hosszan haladtak a testtelen
sötétségben Szálltak vagy csak a lebegést hitte
repülésnek Később se derült ki erről semmi
Emlékezett Állt ott és nézett körbe Pusztaság
amit látott Kő sem a köveken Ez a hazám
mondta a krokodil Az enyém is ilyen S álltak
Az enyém is ilyen Mondta a krokodil Ez a
hazám Kő sem a köveken Pusztaságot látott
körben Nézett és emlékezett Állt ott A semmi
később sem számított repülésnek Lebegésnek
hitte hogy végtelen ideig szállnak az éjben
Testtelen sötétben hazafelé kőországból
kőkrokodillal Úsztak a nyúlós semmi felé
Elhagyott magtárak
Az évek teltek ahogy madárszarral a régen
elhagyott magtárak A lélek éhenhalása
mindennapos volt Közönyös és menthetetlen A
magzatpóz már nem állt jól neki XXL-es nyűtt
trikóban nem lehet ártatlannak maradni A
műveltető igék éjszakáját felverik a
kabócák Emlékből csak annyit amennyi még nem
Amennyi még nem Az emlékek mint a kabócák
szétverik az álmát Szenved Műveltető igék
éjszakáján nem lehet ártatlannak maradni
Nyűtt trikóban Magzatpózban Az idő megáll Nem
közönyösen Csak menthetetlenül Mindennapos
éhenhalás a lélek S az elhagyott magtárak
megtelnek évekkel Madarakkal Emlékszarral
A semmi ünnepe
Más nyelven beszéltek Ünnepeltették magukat
Tűnődött Kívül rekedt a virágtengeren Bár
kedvesek voltak idegenek maradtak Fönt a
tető fölött narancsok égtek Közéjük vágyott
a tapsos mandarinok közül Itt sem találta
meg a nyugalmát Egyszer elhagyta és már soha
nem lelheti meg Idegen idegenek között
Idegenek között az idegent nem leli meg
Egyszer elmaradt a nyugalomtól és már soha
Tapsos mandarinok egyikét sem találja el
Közéjük vágott Az égen narancsok lángoltak
A tetőn régi szeretői kuporogtak A
virágtengerek visszaküldték őket halottan
Megünnepelni a semmit Más nyelvtől ragadtak