Camilia Filipov: Rajzok 2D és 3D között
ballada
meddig megyünk?
lány az ajtóban
csak arra vár
csak arra vár
hogy nem kell aggódnia
nem kell aggódnia
valaki mondja már
sikeres tetőn
mindent elért
csak arra vár
hogy lehet pihennie
lehet pihennie
valaki mondja már
annyiszor rákiáltottak
csak arra vár
csak arra vár
hogy nem kell szégyellnie
nem kell szégyellnie
valaki mondja már
megpróbálja újra
még jobban még szebben
csak arra vár
hogy lehet tévednie
lehet tévednie
valaki mondja már
rápakolták a szatyrot
papírt kulcsot ruhát
csak arra vár
hogy nem kell viselnie
nem kell viselnie
valaki mondja már
fiú prés alatt
keményszik mint a kő
csak arra vár
hogy lehet éreznie
lehet enyhülnie
valaki mondja már
amit szülei mondtak
ismételte százszor
mégsem jobb mint máskor
csak arra vár
abbahagyhatja végre?
elég volt! néz az égre
ELÉG
valaki mondja már
Medium Cœli
mire kell a pénz? és mennyi kell??
24/7-es karrier
ha kórházakra fogom költeni
s másik részét eszik a fináncok –
ennél a sírnál nem jobb az erdő?
ahol még éhségem is etet
ha igazi és nem elméleti
a halálkiáltásokat leírni nem lehet
s úgysem hiszik el ha mondom
de közben a mélység alatt és fölött
beömlenek vidám részletek
ha a nap a vogézeknél
bukni készül a horizonton
!
Borjú és Likőr a hormonok szerint
ha meglátnak egymásnak mennek megint:
sztár vagyok két kecskének a dombon