Bogdán Farkas (Barton Plause): Páncélok
No items found.

Találkozás (versek)

XXXVII. ÉVFOLYAM 2026. 03. (929.) SZÁM – FEBRUÁR 10.
Bogdán Farkas (Barton Plause): Páncélok

Találkozás

Régóta készülök erre a találkozásra,

a tanyán vagyok kora őszi napsütésben,

izgatottan várom, hogy jöjjön,

nem ismerem, soha nem találkoztunk.

Egyszer csak megjelenik a szántóföld

mellett, magas, délceg, kissé már

deresedő hajjal, éppen olyan,

amilyennek anyám írta le, fején

könnyű kalap, szapora léptekkel

közeleg, mosolyog, amint rám néz.

Végre látlak, lelkendezik, mutasd magad,

mesélj az életedről, az én életemet

már nagyjából ismered a munkanaplóimból

meg anyád emlékeiből, egy darabig

nem jön ki hang a számon, csak kábán

bámulok, hát itt van ez a rokonszenves gazdatiszt,

a nagyapám, arra kérem, hogy mondjon

emlékezetből egy saját verset.

Nem, ingatja a fejét, inkább Petőfitől valamit,

hisz közös ismerősünk, aztán csak álldogálunk

egymással szemben szótlanul. Nem hív meg

magához, nem kér, hogy látogass el hozzánk,

ismerd meg a lányomat, az édesanyádat,

most még csak hároméves, nagyon apás.

Nem mond semmit, csak a képzeletem

élénkül fel. Sarkon fordul és máris

hazafelé indul, meleg vacsora várja,

csirkepaprikás puliszkával, nagyanyám

még fiatalasszony, a konyhában szorgoskodik,

miután a malacokat megetette.

Rosszulesik, hogy nem hívott meg

magához, pedig úgy szerettem volna látni

a kislány anyámat, meg éhes is vagyok,

a legfinomabb csirkepaprikást mindig is

nagyanyámnál ettem, a nyárikonyhában.

Utánakiáltanék, de nem merek,

félek a további történésektől,

csak nézek utána hosszan, amíg

a tornácos házig ér, ujjongva szalad

elébe egy bubifrizurás kislány,

ölbe kapja az anyámat, aztán

eltűnnek, fölbukkannak,

fölbukkannak, eltűnnek

a türelmetlenül imbolygó időben.

Én meg csak állok sután

időn kívüli parkolópályán.

 

 

Fizetésnap

Ünnep volt különleges nap

papírpénz a borítékban

a borítékon az alkalmazottak neve

számolják meg hangzott a határozott kérés

aztán irány a bevásárlás finom falatok

cukrászsütemények egy-két új ruhadarab

a gyerekeknek és édesség elégedett mosoly

az arcokon majd a kosztpénz elkülönítése

én koszpénznek hallottam és azon tűnődtem

hogy miért koszos az a pénz kik koszolták össze

számolás közben történt vagy még azelőtt

zsebpénzt is kaptunk cukorkára valót

boldogan hajtottuk álomra a fejünket

és már a következő fizetésnapot vártuk

a szüleinkkel együtt a pénzt be kell osztani

mondta mindig apám és anyám is helyeselt

nem lehet elkótyavetyélni a fizetésnap az más

olyankor egy kicsit többet megenged magának az

ember mint máskor olyankor az az érzésed támad

hogy mindent megvehetsz amit csak akarsz

fizetésnapon ki is öltözhetsz én úgy tettem

bár a fizetést nem én kaptam türelmetlenül

vártam apámat meg anyámat és azt figyeltem

hogy mekkora cekkerekkel jönnek s mi

minden van a cekkerekben

 

Ünnep volt különleges nap pénz illata terjengett

a levegőben s a megvehető álmoké

a megvehetetlen álmok aznap senkivel

sem incselkedtek

 

 

Halogatás

Majd holnap majd holnapután

jövő héten jövő hónapban

fél év múlva egy év múlva

a jövő évtizedben a jövő században

a jövő ezredben egyszer majd máskor

almavirágzáskor lombhulláskor

az első hó lehulltán jégzajláskor

kora reggel késő délután

alkonyatkor csillaggyúláskor

miután elmennek a vendégek

miután kirepülnek a gyermekek

szerelem jöttén szerelem múltán

ünnepek előtt ünnepek után

meghallgatáskor elhallgatáskor

amikor enyhülni kezdenek a fájdalmak

amikor szűnőben már a szenvedés

még egy kis időt csak még egy napot

csak még egy órát egy fél órát egy percet

csak még egy fél életet ha lehetne Uram

csak még egy kiadós ábrándozást

ígérem hogy aztán nekifogok s mindent

elvégzek vagyis igyekszem vagyis megpróbálom

 

Ki itt most belépsz hagyj fel minden halogatással

Összes hónap szerzője
Legolvasottabb