Makkai Bence: Nem vagyok semmi
nagy a csönd
túl nagy
valami készül
odakinn
valahol mocorog már
a féreg
valahol megöletnek
pár tisztviselőt
tetőfokára hág
az ármány
több testőrt
a királyi párnak
most ébernek kell
lennünk:
a birodalom
sorsa a tét
a lázongókat
lefejezni
több csontot
a hízelgő kutyáknak
mit erőszakkal
meg nem oldhatunk
bőkezű keggyel
majd menni fog
amíg az akasztóhegyen
kövérek a varjak
s a palotában a
lakoma dús
míg van bőven tőrünk
a lázadó szívekbe
és jó kémeink
okosan fülelnek
míg kesztyűs kezünk
bármeddig elér
és kompromittáltak
az embereink
addig bizton hihetjük
hogy hatalmunk
istentől való
és elszámolással
csak neki
tartozunk
szerencsére
ámen