Szétoszlik más életekbe

A Pethő Sándor-díjas irodalomtörténész szerző jó ismerője Szabó Dezső életművének, és éppen ezért megengedheti magának, hogy úgy írjon életrajzot, hogy eközben ismertetése tárgyával mindvégig kritikus maradjon. Más szóval oly módon emeli ki az életrajz alanyának értékeit, hogy mindvégig kritikusan áll hozzá. Saját szavai szerint Szabó Dezsőnek sem írói, sem pedig közírói munkásságát nem akarta feltárni vagy mérlegre tenni, ugyanakkor azt meg kell állapítanunk, hogy bőségesen reflektál az irodalom és a társadalmi-politikai világkép alakulásának kapcsolataira és folyamataira, és ehhez az elsődleges források a bemutatott személyiség művei. Nemcsak az egész, hanem az epizódok is érdekesek ennek kapcsán, így például lehet, hogy sokan csapnának a homlokukra, ha megtudnák, Jórend Ernő irodalmi figuráját melyik politikusról is mintázta meg Szabó.
A kötet szelektív módon követi nyomon Szabó Dezső életútjának és világnézeti koncepciójának alakulását. Egyes jelenségeket éppen csak megemlít, de még így is hatalmas az információmennyiség, ami újat és dokumentációs-tudományos értéket képvisel. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy aki csak most ismerkedne Szabó Dezső életművével, annak nem Gróh Gáspár könyvével érdemes kezdenie. Ahhoz, hogy világosan érthető legyen a kötet mondanivalója, érdemes előzetesen ismerni legalább Az elsodort falut és az Életeimet. Mindenesetre, kiemelten értékesnek kell tekintenünk, ahogy végigköveti, a kezdetben ízig-vérig nyugatos Szabó Dezsőnek hogyan alakul ki az a konzervatív-nemzeti, szociális téren a falu felé forduló, német- és zsidóellenességtől egyáltalán nem mentes világképe, ami révén neve általánosságban ismertté vált. Egy másik fontos gondolatsor, ami az egész könyvön végigvonul, Szabó Dezső emberi és kritikusi viszonyulása Ady Endréhez, valamint Babits Mihályhoz.
A szerző nem gondolja úgy, hogy alanyát ne lehetne kritizálni, és ezt bőven meg is teszi. Részletesen beszél Szabó Dezső személyes frusztrációiról, irigységéről, túlzásairól és lódításairól – többek között ez utóbbi kapcsán szóba kerülnek a szebbik nemmel való kapcsolatai, illetve ezek hiánya is. Nem habozik vizsgálatának tárgyát politikai analfabétának nevezni annak kapcsán, hogy Szabó Dezső az őszirózsás, majd a vörös forradalmat követően magyar nemzeti forradalmat vizionált. Ezzel együtt Szabó Dezső jelentőségét nagyra tartja, a szerző talán azonosul könyvének utolsó gondolatával, melyet Németh László fogalmazott meg a következőképpen: „az egyik íróból mű lesz és megmarad, a másikból élet, és szétoszlik más életekbe”. Hogy Szabó Dezső melyik kategória, arra már e kötet alcíméből is rá lehet jönni.

Gróh Gáspár: Szabó Dezső. Kivezetés a szépirodalomból. MMA Kiadó, 2020.