.svg)
Általában amikor az arénába belép az ember, szinte hallja a labda pattogását, az izgatott kiabálásokat, a levegőben érzi a kakas, a kemény sport és az önfeledt kikapcsolódás tipikus illatát. Ám aki idén május 4. és 7. között az Erőss Zsolt Arénába igyekszik, azt igencsak meglepő kép fogadja majd érkezéskor. A tágas pálya könyvkiadók standjaiból labirintussá vált, túlsó felén színpadban teljesülve ki. Mellette található az Orpheusz kávéház büféje, hogy ne csak a szellem frissüljön, illetve a gyereksarok minden energikus leendő könyvfalónak.
Idén új teret hódított magának a második alkalommal megrendezett Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár. A csíkszeredai Erőss Zsolt Arénát töltötték meg a kiadók újdonságaikkal, régi kedvencekkel, melyek közül az érdeklődni vágyók szemlézhettek. A hivatalos megnyitó délután 4 órakor kezdődött, ám már jóval korábban lehetőség adódott a standok között bolyongani. A megnyitót Földi Zsuzsánna főszervező indította, mely során a változatos program néhány pontját ismertette, megemlítve az író-olvasó találkozókat, a könyvbemutatókat, a koncertet és a filmbemutatót, nyomatékosítva, hogy ezek az események minden korosztály figyelmét megragadhatják. A folytatásban Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere szólalt fel, aki elmondta a helyszínváltoztatás okát, a tavalyi könyvvásár pozitív visszajelzéseit, megemlítette azt a személyt, nevezetesen Hajdú Áront, aki évekkel ezelőtt megálmodta ezt az eseményt. Neki köszönetet mondva még felsorolta mindazokat, akik segítettek létrehozni a rendezvényt. Kiemelte, hogy Csíkszereda többlet szerepkört vállal kultúra terén, mint más városok, hiszen a város fél tucat kiadóval büszkélkedhet, illetve, a csíkszeredai végzős diákok 2008 óta a várostól könyvet kapnak ajándékba útravalóul. Beszédét azzal zárta, hogy a könyvszeretők megtalálják egymást a világban. Őt követték Lukács Bence konzul és Becze István megyei tanácsos, akik kifejtették álláspontjukat arról, hogy a ma oly divatos informatika világában mi szükség van a könyvekre, illetve hogy a könyv hogyan tudja fenntartani értékét és gondolkodásra ösztönözni mindazokat, akik makacsul ragaszkodnak hozzá.
Az estébe hajló délután a Sebő Együttes koncertjével folytatódott. A már jól ismert költők verseinek feldolgozása mellett a koncert egyik irányvonala a bolgár (balkáni) népzene köré szövődött. A dalok között Sebő Ferenc izgalmas anekdotákat mesélt felvezetőként a közönségnek, így szerezhettünk tudomást a költészet időtlenségének mikéntjéről, arról, hogy a Weöres Sándor gyerekversek tulajdonképpen nem gyerekeknek íródtak, és arra is fény derült, hogy Sebő Ferenc hogyan kezdett el népdalokkal foglalkozni. Az évezredekkel ezelőtti költészethez és az időmértékes verseléshez kapcsolódóan eljátszották Quintus Horatius Flaccus versét, melyet Radnóti Miklós fordított le Szerelmes párbeszéd címmel. Mindezek mellett nem maradhattak el Nagy László és József Attila versei, valamint a kortárs költészet is felbukkant egy Varró Dániel vers megzenésítésében. A koncert után a hallgatóság szétszéledt a könyvrakások között, ahol rábukkanva egy-egy íróra, költőre, zenészre bárki nyugodtan kezdeményezhetett társalgást.
