Horváth Levente: Torockószentgyörgy 1.
Apám a kedvenc foteljában ült
pizsamanadrágban és fehér trikóban
onnan pont jó szögben látta a tévét
barna fotel volt, narancs csíkokkal
mellette, a lakkozott dohányzóasztalon
nagy vödör pácolt hering
és tálcán kenyér
egészben kapta be a halat
az állán folyt le az ecetes lé
négy éves vagyok
az ő fekete bokszkesztyűjében
futok körbe-körbe a lakásban
előtte mindig megállok
megsorozom a vállát
nevet
vág nekem egy darab halat
a kenyeret töri
befalom a katonát
és szaladok tovább
meztelen talpam a parkettán csattog
abban az évben temettük apámat
karácsony előtt kötötte fel magát
azóta szeretem a bunyót
kétszer elkezdtem
tudom, mi az a jobbhorog
azóta imádom a ruszlit
ritkán eszem
de nem a hagymától
folynak a könnyeim