A berlini Dave Schmidt (1968) Sula Bassana álnéven a kísérleti, pszichedelikus rockzene egyik nagy szellemlovasa. A nyolcvanas években különböző elektronikus zenei duók és triók billentyűseként (pl. Twilight Network) kezdte, a kilencvenes évektől pedig többnyire a pszichedelikus rockzene területén a dobtól az orgonán át az elektromos gitárig mindenféle hangszereken kavargatja a ritmus- és frekvenciafelhőket olyan zenei projektekben, mint a Liquid Visions, Zone Six, Weltraumstaunen, a rövid életű Space Shuttle Pilots, Interkosmos, a szintén rövid életű, másvilági hangzású szaxofonos varázslat: Das Alte Haus, Electric Moon és a Krautzone. Számos szólóalbum van mögötte, és olyanokkal működött együtt, mint az Øresund Space Collective vagy az Electric Orange.
A szula (morus bassanus, olaszul: sula bassana) tengeri madár, az Atlanti Óceán partvidékén, Európa nyugati- és Észak-Amerika északkeleti partjai mentén, kolóniákban él. A szulaalakúak rendjébe, ezen belül a szulafélék családjába tartozó faj.
https://www.youtube.com/watch?v=GvbKRvazF1Q&ab_channel=HYPERLOUPE
A kétezer-tízes évek közepe táján kaptam rá a pszichedelikus rockra, először a stoner rock volt, ami bevonzott, az olyanok, mint a Stoned Jesus, a Naxatras, a Samsara Blues Experiment vagy az Electric Wizard, aztán a Kyuss és sokan mások.
Teljesen új volt nekem akkor, hogy a rock műfaján belül lehet komolyabb, szimfonikus felépítésű, kísérleti darabokat is alkotni, egész impró-albumokat összehozni. Az agyam bizseregni kezdett tőle, és felfrissítő volt ez a bizsergés: előzőleg a hardtek volt az, ami bizarr módon segített a koncentrációban, miközben szárnyalni is engedte neuronjaimat, éveken keresztül hardtekre írtam például. Addigra már kissé kezdett lecsengeni bennem ez a szintetikus, mégis minden ízében elemi őrület, amit a hardteknós sound systemek felszabadító üteme adott. Kellett valami új, valami kevésbé harsány, ami kísérgetheti alkotói ambícióimat. Kétfelé kezdett nyitni elmém, ahogy a SoundCloudról lassacskán a YouTube-ra költöztek gyakrabban beindított lejátszólistáim. Egyik irány a hiphop műfajának egyre táguló, széles spektruma, a minimál, ambient magányos szólamaitól a trip hop instrumentális fúzióin át az underground, jazzy beateken suhanó old schoolig. Ritmus, kilengés, lendület, gondolatmenet, felezőnyolcasok. A másik pedig a pszichedelikus rock lett, ez a szerteágazó monstrum, a párhuzamos univerzumok mindenható zaja. Pszichedelikus rockra kezdtem prózát írni. Kedélyállapotok, szeszélyek, harmóniák és torz törzsi invokációk. A világ kitágult, és új galaxisok születtek a fejemben.
Sula Bassana egyik legkülönlegesebb figurája ennek a multiverzumnak. Itt lassan épül fel minden, hogy aztán lecsapjon, mint szula a gyanútlan halra. Kék egek és kék tengerek, elemek harca minden árnyalatban. Csillagközi utas ez a madár, a sötét anyag-óceánok hírnöke. Amit hallunk, örökre elbújik bennünk, hogy minden időkben tovább búgjon és hömpölyögjön. És igen: any noise is intended.
https://www.youtube.com/watch?v=4t627gD3CSA&ab_channel=UnderratedAlbums