Műtárgyak a Szabadtéren – Temesvári szobrászok kiállítása Szegeden

Találkozások címen nyílt meg a Tisza-parti város szívében, a Klauzál tér 7. szám alatti, az 1879-es nagy árvizet szerencsésen átvészelt bérházhoz tartozó hangulatos Wagner Udvarban tíz Temesvárott élő és alkotó szobrászművész szabadtéri csoportos kiállítása. Több mint három évtizedes a két testvérváros képző- és iparművészei közötti szakmai-baráti kapcsolat, kölcsönösségre alapozott együttműködés. Az Aranyi Sándor festőművész vezette Szög-Art Művészeti Egyesület, valamint a Szegedért Alapítvány hívta meg és látja vendégül 2023. augusztus 26-ig – a Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadának teljes időtartamára – Európa Kulturális Fővárosainak egyike, a Béga-parti metropolisz élvonalbeli plasztikusainak válogatott csapatát. A benevezés, a szereplés feltétele volt a műalkotások mérete és alapanyaga. Ugyanis a kisplasztikák nem igazán érvényesülnek szabad térben, illetve károsodás nélkül, szilárdan dacolniuk kell az időjárás szeszélyeivel.

Igényes, színvonalas, tartásos és változatos válogatás állt össze: a kortárs temesvári szobrászat kistükre, tömény és reprezentatív sűrítménye. A tárlat a Béga-parti város rangos és karakteres szobrászművészete közelmúltjának és jelenének szublimátuma. Európa kulturális fővárosai egyikeként Temesvár egyébként is a szobrászat jegyében, a plasztika csillagképében éli, tölti az 2023-as esztendőt. A Béga-csatorna két partján jószerivel minden a szobrok között, a plasztika körül forog. A művészeti programokat a szobrászathoz kötődő rendezvények uralják, határozzák meg. Az egykori Ferenc József laktanya évtizedeken át elhagyott, elhanyagolt, lepusztult épületének három szintjén hét hónapon át, 2023 novemberének végéig kap helyet az InterArt Triade Alapítvány, valamint a Kun Attila & Architects cég rendezésében a …după sculptură/ sculptura după…/ (…szobrászat után/ utána a szobrászat…/) összefoglaló címet viselő rendezvénysorozat tárlatokkal, szimpóziumokkal, eszmecserékkel, akciókkal, happeningekkel stb. A Művészeti Múzeum termeiben 2023. szeptember 24-én nyitják meg a világhírű román szobrászművész, Constantin Brâncuși legnagyobb és legátfogóbb életmű-kiállítását.

A 20. század szobrászatát forradalmasító, gyökeresen átformáló Constantin Brâncuși társai és követői új formarendű alkotásainak megismerése megtermékenyítően hatott a művészi pályájukat az 1960-as években kezdő, a kolozsvári és bukaresti főiskolák friss diplomásaiként a Bánság székvárosába sodródott fiatal plasztikusokra. Gyorsan levetkőzték a szocreál merev, fantáziaszikkasztó kötöttségeit, s egyre egyértelműbben a neoavantgárd irányzatok híveivé, elkötelezett követőivé szegődtek. Új szellemet, formanyelvet honosítottak meg Románia szobrászatában. Az úttörők két kiemelkedő alkotóegyénisége, az immár a Léthe túlsó partjára távozott Jecza Péter (1939–2009) és Szakáts Béla (1937–2022) örököseik szívességéből három, illetve két bronzszobrukkal vannak jelen a szegedi tárlaton. Szálláscsinálói, meghonosítói és zászlóvivői voltak évtizedeken át a modern szobrászatnak Bánság- és Erdély-szerte. Gazdag és nagy értékű életművet teremtettek. Jelenlétüket a kiállításon az is indokolja, hogy a szegedi tárlaton szereplő, bemutatkozó vagy különböző okok miatt távol maradt temesvári szobrászok döntő hányada a tanítványuk volt, a szárnyaik alól került ki, másfelől meg a temesvári és szegedi képzőművészek közötti kapcsolat megalapozói, lankadatlan ápolói, ébrentartói voltak. Három embernagyságú bronzsziluett került Varga Luigi István (1951–2022) – aki Szeged és Csongrád legszenvedélyesebb rajongói közé tartozott – hagyatékából a Wagner Udvarba: Aradra szánt 1956-os, illetve Temesvárra tervezett 1989-es, meg nem valósult emlékművein stilizált alakokkal szándékozott jelezni a tömeget.

Az 1989-es események áldozatainak tiszteletére Temesvárott elsőként felállított köztéri műalkotás szerzője, Ungor Csaba, aki 1979-ben Kós András tanítványaként diplomázott Kolozsváron, megvasalt Határkő című kompozícióját mutatja be Szegeden. Jelentős személyisége az aradi és a temesvári képzőművészeti életnek a Kőröskisjenőn 60 évvel ezelőtt született Kocsis Rudolf, aki 1999-től a temesvári Nyugati Tudományegyetem Képzőművészeti és Design Karán oktat szobrászatot. Évtizedek óta szobrai témáját, tárgyát, motívumkincsét és részben alapanyagát is az archaikus, népi kultúrából, a paraszti világ eszköztárából, a kispolgári lét jellegzetes darabjaiból meríti. Szoborrá transzponálta nagyapja szintes teljes ruhatárát: a csizmától a bőrtáskán át a kalapig. Szegeden kiállított Archaika című szobra vértre vagy mellényre emlékeztet.

A história, a jelképek és a funkcionális tárgyak foglalkoztatják a két Jecza-növendéket, Linda Saskia Menczelt és Nada Stojici Pittnert. Linda Saskia Menczel a zsidó és a keresztény hagyományokból, ikonográfikus jelekből, vallásos szimbólumokból ihletődve alkotja meg bronzszobrait. Összeállított, megmintázott egy „Bronz Bibliát” is. Szegeden kiállított sugárkoszorús alkotásának Az Éden születése címet adta.

Sokoldalú, tehetségét több műfajban, művészeti ágban próbára tevő és kamatoztató alkotóként Nada Stojici Pittner szobrászatában a rejtélyek, sejtelmek, titkok, misztikumok megjelenítésére, feltárására összpontosít. A távol-keleti népek és vallások gyakorlatából ihletődve készít illatosított szobrokat is. Geometrikus formákra szabott, különböző vastagságú fémlemezekből szerkeszti s állítja össze térplasztikáit, installációt, dinamikus hatású gesztus-szobrait Farkas Endre. Fémben, pontosabban fémekben – bronzban, alumíniumban, sárga- és vörösrézben, krómacélban – dolgozik Bogdan Nueleanu is, aki mielőtt festőművészi (!) oklevelet szerzett volna, az iparban öt évig hegesztőként kereste a kenyerét. Tapasztalatára, műszaki jártasságára alapozva illeszti, forrasztja egymáshoz az eltérő összetételű, állagú és természetű fémdarabokat, megkülönböztetett szerepet juttatva a varratoknak, csurgásoknak, a „szakállaknak”. Akrillal sötétlilára festett műgyantából és üvegszálból formálta meg Robbanás című nagy méretű szobrát Máthé Attila.