.svg)
mintha
milyen vékony a ma ablaküvege
a tegnap és a holnap között áttetsző
magzatburok homályos hártya minden
pillanatban beszakadni kész
jegeces tükör egy tó éjszakája felett
egy éjszaka égboltja alatt
a fent és a lent keresztmetszetében
mintha valamit vártál volna
mintha valamit elszalasztottál volna
reggel van a fény formákat oszt
vissza tárgyaidnak színeket próbál
rájuk igen ez lesz a legjobb öltözék
meg is van indulhat a nap hát
színek és jelenetek
amíg betűkbe
(k)öltözünk
pár sornyi kézírásnak lenni
a frissen nyomtatott könyvben
az ajánlás gesztusába sűríthető igeidők
milyen törékeny pár(huzam)os magány
akár az eső üvegszálainak dőlésszögei
milyen tökéletes pár(huzam)os sziluettek
a volt egyszer hol nem volt zuhatagában
kirajzolódó árnyképek vagyunk
sebezhetőségünk barlangfalain
megajándékozhatnánk jelen időnkkel
önmagunkat és egymást
ha már a jövőnkről azt képzeltük
valaki majd csak megtalál
valaki majd csak fellapoz
nem olyan könnyű
nem olyan könnyű így szeretni
egyetlen helyen vagyunk egyetlen időben
milyen kevés és ha már nem leszünk
hol leszünk ahol a hang ami elszáll
a madár ami elrepül
nem olyan nehéz így szeretni
egyszer majd ott leszünk ahol
a madár se jár
milyen könnyű így szeretni
millió helyen voltunk millió időben
milyen sok is volt elfáradtunk
jó most itt megpihenni egy hangban
egy madár szárnyán egy felhő peremén
milyen nehéz így szeretni
egyetlen helyen vagyunk egyetlen időben
egyetlen folyóparton
falevelek a víz tetején
