.svg)
Jellemzően azokon a beszélgetéseken vannak jelen a legkevesebben, amelyek az izgalmasabbak közé tartoznak és mondanak is valamit a kortárs irodalomról, köztudatról. A Kolozsvári Magyar Napokon délután négy órától Demeter Zsuzsa beszélgetett legújabb irodalomtörténeti és kritikaköteteik kapcsán Balázs Imre Józseffel, Bányai Évával és Zsidó Ferenccel ún. Erdély-narratívákról a Bulgakov kávéző udvarán.
Az Erdély-narratíva bejáratott, a fejben gombnyomásra bekapcsolódó fogalom, amely ezen a délutánon a kortárs (kilecvenes évektől mostanáig), Erdélyhez köthető prózakötetek történelmi, politikai és identitástudatbeli kérdésfölvetéseit jelentette. Demeter arra kérdezett rá, hogy mi ösztönzi a 30-40-es generációt ma arra, hogy megszólaljon, miért szükséges és fontos ez: Bányai szerint azért, mert Erdély egy nem bedobozolható valami, amit a korábbi áldozatvállaló (pl. transzilvanista) attitűddel nem lehet meghatározni, ehhez pedig BIJ hozzáteszi, hogy a „Duna-TV-Erdély” lebomlott, sokkal többféle hangot szólaltatnak meg olyan könyvek, mint pl. Tompa Andrea Omertája. Az „erdélyi értelmiségiek nyavalyognak” címszó megdönthető, emancipatorikus. Zsidó Ferenc arra mutat rá, hogy 2000 után azok foglalkoznak többet Erdély kérdésével, akik emigráltak. Ehhez hozzájárul a szülőföldet összképszerűen láttató viszonyítási pont.
Arról alakul ki kisebb vita, hogy lehet-e például Vida Gábor regényeit (főként a legújabbat, az Egy dadogás történetét) csak referenciálisan, a történelmi tények tudatában, beágyazottan olvasni, vagy elégséges a nyelvből fölfejteni valamit, ami minden olvasó számára adott lehet. Balázs úgy gondolja, hogy sok könyvnek lehet regionális olvasata, pontosabban meg lehet tanulni egy regionális, történelmi olvasatot – Bányai azzal egészíti ki, hogy szocializáció kérdése is ez. Ugyanakkor felmerül az Erdély-narratíva nemzetközi piacképes volta is: Papp Sándor Zsigmond Semmi kis életek című könyvén eredetileg szerepelt valamiféle „erdélyi” címke, aztán a későbbi kiadásról már lekerült, mivel szerzője nem szívesen boncolgatja ezt a témát.
A beszélgetés során – így a meghívottak kötetei kapcsán is – szó esett még Bodor Ádám, Márton Evelin, Láng Zsolt, Szabó Róbert Csaba, Selyem Zsuzsa, Vári Attila, Molnár H. Miklós, Nagy Koppány Zsolt, illetve Dragomán György műveiről is a téma kontextusában.
A képeket a Kolozsvári Magyar Napok hivatalos fotósai készítették. További képek itt érhetők el.
