.svg)
Luca Ştefan Ouatu versei
XXXI. ÉVFOLYAM 2020. 10. (792.) SZÁM – MÁJUS 25.
Todor Tamás: [Cím nélkül]
szar cikkeket olvasok a neten
(citesc articole proaste pe net)
a pornhub ültet egy fát
minden 100 megtekintett perc után nevetek
és arra gondolok az esélye annak hogy egy ilyen recskás
mint én elmentsen bár egy videót is kevés
az esélye annak hogy valaki megmentse a bolygót –
szinte nulla
otthon megtanultam hogy nem szép
dolog ha nyilvánosan
kiteregetem a magánéletem
nyilvánosságban megtanultam hogy semmi
nem szebb a kiteregetett magánéletnél
anya majd elolvassa és meggyőződik róla
hogy természetvédő aktivista vagyok
az egyetlen személy
akinek többször hazudok mint magamnak
az anya és csak azért mert abban
reménykedem hogy egy nap újra
vegetálhatok a méhében
védem magam és körülöttem
minden koporsó eltörött
védem magam és itt
nincs semmi menthető
OCD
régóta töröm a szavakat helyzeteket
elgondolok minden pillanatot
amikor magzatpózban aludtam el
a biztonság illúziója megvéd
a mások fóbiáitól
egy tökéletesen izolált bunkerben
nem tudok aludni
a repetitív gondolatok megviselnek
ugyanakkor rájövök hogy
kevés dolog tud sokkolni
szaladok a felelősségektől
meggyújtok egy cigit
kint olyan hideg van megakad
a torkomban minden csakrám és csípnek
a csendes percekben
amikor van mi betakarjon
világokat nyitsz ki magad körül és ők
is kinyitnak téged
a hamu mindig máshova esik
perfekcionista vagyok mégsem
tudom mi a hamu
az egyetlen félelmem
hogy már megtörtént velem
a legnagyobb boldogság
riverflow
vannak ezek a napfényes reggelek
és az utolsó megmaradt szál cigik
az utcán a járókelők
a kutya a blokk előtt a szomszéd nő
a balkonon
a gyerekek a parkban
örömmel töltenek el
hogy érezzem hogy köztük
élek átjár az elfogadás
és a kollektív tudat
köztük a lelkem
óceánba vetett műanyagdarab
olyan szabad és olyan ártalmas mégis
olyan tartós és sebezhető
egy ember vetette oda lelkiismeretfurdalás nélkül
a belső felkelés
a bennszülött törzsekkel
teljes morális háborúban
készen rá hogy a maga sorában
tengerbe dobott műanyaggá váljék
talán egy erdőbe
vagy egy parkocskába
csak emberek vagyunk és lebegünk
amikor
ez az óceán
beszélni próbál hozzánk
vapour
a san negrești-i mályvaszín felhők alatt
megtörténik a világegyetem
2 kölyök ül és dohányzik
körülöttük 3 táncol kaotikusan
a san negrești-i mályvaszín felhők alatt
csókolóztunk először
kissé megszédültem
és lekávéztalak
a san negrești-i mályvaszín felhők alatt
megismertem a békét
és minden koncentrálódott érzelmet
egy tracklistben
a felhők fölött
szuperhősök dotáznak és szidják
az összes holtat aki veri
a csövet az éjszakában
HORVÁTH BENJI fordításai
Luca Ștefan Ouatu 2000-ben született Negrești-ben, jelenleg Kolozsváron tanul. Egyike a legígéretesebb fiatal román költőknek. Első kötete Cinematic címmel jelent meg 2019-ben az OMG Publishing House kiadónál.
