.svg)
Július 5-én, délután öttől Egyed Emese Paian című verseskötetének bemutatójára került sor az Agapé Étterem rendezvénytermében. A kötet a marosvásárhelyi Lector kiadónál jelent meg a budapesti Ünnepi Könyvhétre, a kolozsvári olvasók számára viszont a szerző születésnapjára időzítve vált elérhetővé. Egyed Emesével Bartha Katalin Ágnes beszélgetett, ezt megelőzően Mikola Brigitta saját szerzeményét játszotta el gitáron.
„Amit nem írsz meg ma, nem írod meg soha” – Király László mondatával fűzte fel a beszélgetést a szerző, aki a a versírást hangulatok lenyomataiként éli meg. Ezek a hangulatok válhatnak helynevekké, növénynevekké (a versekben referenciálisan), őt viszont mindig a hozzájuk tartozó történet érdekli igazán. A kötetcím – Paian – kettős konnotációval rendelkezik: elsődlegesen a görög mitológia alakja, az istenek gyógyítójának neve, másodsorban viszont köszönetmondás és siker kifejezésére használatos lírai alkotás, dalszöveg. Ebben a névben tömörült össze mindaz, ami Egyed költészetére jellemző: a legfrissebb kötet is barátságos lett szövegvilágában, de barátságokra épül – a szerző egyik legkedvesebb szövegtípusa az alkalmi vers.
A költőtársak és a klasszikusok erőteljes jelenléte, a különféle hagyományok folytonos megidézése olyan önátadási gesztusokká válnak Egyed költészetében, amelyekben mégis mindig marad hely önmagának, hiszen – a költő bevallása szerint – a vers az ember tehetetlenségét oldja. Ezért jó visszaemlékezni arra, amikor a ’80-as évek folyamán először küldte el verseit Székely Jánosnak, ezért jó megírni a klasszikusok nevében valamit, amit ők talán elfelejtettek (a Levél a lélek ifjúságáról – Arany Petőfinek 1867 című verset meg is hallgattuk), és ezért pecsételődnek meg barátságok verseken keresztül (például Kovács Ildikó bábművésszel vagy Soó Zöld Margittal).
Egyed Emese hatvanadik születésnapja alkalmából Tar Gabriella Nóra készítette elő a szerzőnek szánt meglepetés-sorozatot: először egy régi filmfelvételt láthattunk a költőről, amiben családi, otthoni környezetben olvassa föl verseit, a továbbiakban pedig Magyarország kolozsvári Főkonzulátusa részéről Mile Lajos köszöntötte az ünnepeltet, aki Egyed Emese költői munkájából a szenvedélyt és a kísérletezői kedvet emelte ki fontos tényezőkként. Soós Anna, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem rektorhelyettese az egyetem nevében köszöntötte Egyed Emesét mint professzort, Berszán István pedig a kerek évfordulókra reflektálva köszöntötte a magyar nyelv és irodalom szak Irodalomtudományi Intézetének részéről kollégáját.
Sipos Gábor történész az Erdélyi Múzeum-Egyesület részéről adta át jókívánságait, Szajbély Mihály a Szegedi Tudományegyetemről érkezve a két intézmény között régóta fennálló szakmai és baráti kapcsolatokat hangsúlyozva intézett kedves szavakat Egyed Emeséhez. Egyed Ákos, az ünnepelt édesapja is felszólalt, ezt követően pedig egy meglepetés-könyvet vehetett át a szerző Hortus amicorum címmel. Ebben a kötetben számára kedves évfordulós, alkalmi versek és tudományos szövegek kaptak helyet, mintegy száz szerzővel, Biró Annamária (Babeș–Bolyai Tudományegyetem) és Demeter Zsuzsa (Helikon) szerkesztésében, az Erdélyi Magyar Írók Ligája tagjainak közreműködésével. Az estet Király László, Karácsonyi Zsolt és László Noémi versköszöntései zárták.
A képeket Horváth László készítette.
