No items found.

Laudatio Bréda Ferencről

XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 02. (736.) SZÁM – JANUÁR 25.

Molnár Zoltán: Axa Mundi 2
Mélyen Tisztelt Főkonzul Úr,
Kedves Bréda Ferenc,
Tisztelt Jelenlevők, Hölgyeim és Uraim,

mivel a tavalyi év folyamán, amikor is Bréda Ferenc megkapta, kiérdemelte a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, már volt alkalmam méltatni életművét, ezt az életműre vonatkozóan most nyilván nem ildomos megtennem. Beszélni fogok tehát arról a négy könyvéről, amely mind 2017-ben jelent meg és amely így, számszerűen és önmagában is bámulatos teljesítmény.
A Bab és babér. Theatrum epicum (Irodalmi Jelen Könyvek, 2017) egy szakrális iniciatorikus utazásfolyamatot mutat be. Az ember, emberek néha minden látható földi cél nélkül elindulnak valamerre. Életünk értelmének ilyetén keresése híres irodalmi toposz. Dante nyomában írónk is halad a rettenetesen behavazott erdélyi tájban egy kalotaszegi falu felé. A megfagyás réme kísérti a vonuló kis csapatot, de a hűséges barát, Boros Lóránt végül révbe juttatja azt. Ezt a fagyos világot fogja fel hősünk Alvilágnak, amelyben a létezés az, hogy semmi sem létezik, maximum a megfagyás réme. Ebből a perspektívából a való világnak más jelentései bontakoznak ki, jelentések, amelyek abban a világban nem érzékelhetőek.
Olyan dimenziókban is létezünk, amelyekről nem is tudunk? Ez itt a kérdés és az igenlő válasz – a megtalálás, a rátalálás nem kis szellemi erőfeszítést kíván. Ugyanilyen késztetés hatására indulnak el hőseink a messzi Babadagba, Dobrudzsába, azért, hogy egy bizonyos sírt megtaláljanak. Ez az út önmagukhoz vezette el őket, és összesen négy megvilágosodással járt. Bréda Ferenc szellemében bonthatjuk ki a szó mélyebb értelmét.
A megvilágosodás azt jelenti, hogy egy más világ dimenziói érnek el bennünket, és e dimenziók ismét csak jelek formájában vannak meg evilágunkban. A legmagasabbrendű jeltudomány, szemiotika vezet ennek a nyomába, majd pedig a szemantika és filozófia-teológia adja az új világok kapuinak a kulcsát. Jutalmunk az lehet, ami itt is volt, a Szent Rózsa, a titok szimbólumának a megtalálása, Umberto Eco híres példájának a nyomán. A rózsa itt törökrózsa, és a felismerés az, hogy a titok mindenhol ott lehet – a hibiszkusz teljes neve: Rosa Sinensis Siriacus. Keresnünk kell a titkot, életünk változó értelmeit, mert csak így teremtjük, teremthetjük újra magunkat. Csak így lehetünk szellemi emberek. Szeretett tanítómesterét, Gabriel Marcelt idézve fogalmazza meg Bréda Ferenc, hogy a szellemre azért van szükségünk, mert ez adja a reményt; és ez a viszony visszafelé is érvényes: a remény által az én megnyílik és a kijelentő, prófétai tudat képességeihez juthat.
A Levelek az utókornak. Theatrum temporis (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2017.) filozófiai traktátusban, 18 levélre tagolva ad a látványszínháznak lételméleti, ontológiai értelmet. E minden elemében abszolút eredeti koncepció szerint, a színház nem csupán játék, értelme az, hogy új tér-idői kereteket generál, megvalósul benne egy más tér, és létrejön egy sajátos idő. Ennek az értelme az, hogy a jövőt megláthatjuk a mi időnkön kívül; az új-reális jövő fluxus formájában jő felénk. Természetesen ez a viszony megfordítva is érvényes, Világunk a színház, amelyben eljátsszuk hús-vér szerepünket, kiszolgáltatva testünk és lelkünk fizikájának. Mely fizika aztán önmaga is kegyetlen pusztítóként, Vég-ként lép fel velünk szemben. Mimetikus és mentális zarándokokként vonulunk a vég-úton is, amelyet a Halál-halmok és Kháron ladikja határolnak.
Ebben a könyvben mutatkozik meg a leginkább a nyelvteremtő Bréda Ferenc kivételes képessége, amellyel a különböző nyelvek (magyar, román, görög, latin, francia) szótöveinek egymásra rímeltetésével új lexikát és az ehhez tartozó új jelentéseket, egy új világot hoz létre.
Szerzőnk megfogadja-követi az ezotéra útmutatását: a nyelv megteremt minket, ha teremtő módon olvassuk – közelítünk hozzá. Ugyanakkkor, megteremtett nyelvében Bréda Ferenc szerepe és a sorsa is feltűnik, az alanyi, a személyes, aki átadja saját üzeneteit arról, hogy mit tart rövid földi zarándok-utunkról, a Homo Viator lényegéről.
A következő két munka ég és föld egymásra mutató értelmezési viszonyában fogant.
A Genius loci (Editura Şcoala Ardeleană, 2017) a kutató-filológus egyben történetmesélő erényeit mutatja meg. Hosszas francia nyelvű tanulmányt szentelt Bréda Ferenc Shewket Seif Eddine, az Erdélyben versekkel debütáló, későbbi világhírű filmrendező-színész életpályájának. Séfeddin Sevket bej édesanyja a kolozsvári magyar színház korán elhunyt színésznője, Incze Gabriella volt, édesapja pedig a török főkonzul, aki albán-török családfáját Köprütü Mohamed nagyvezírig vezette vissza. Ugye, milyen csodálatos föld, egzotikus tartomány is lehet ez a mi Erdélyünk, ha jól odafigyelünk; hagyni kell, hogy ez a hagyomány is megérintsen. Mindenki, aki idejő, az is csak úgy tudja felfogni a mély üzenetet, ha azonosul a hely szellemével, megértvén azt. Az angyalok költőjének, Dsida Jenőnek, valamint a jeles román zeneszerzőnek, George Sbârceának a kortársa és barátja, Shewket Seif Eddine élete és sorsa azt is példázza, hogy Erdély valóban lehetett volna és még lehetne az etnikumok és kultúrák békés együttlétének, teremtő egymásra hatásának a földje, szellemi tartomány, ha mindenki odafigyelt volna erre az értékre. Bréda Ferenc egész életével és munkásságával, ismereteivel, nyelveivel ezt a helyi hagyományt élesztette, táplálta. Ez a béke és az univerzalitás útja, ezen bontakozhatott volna és bontakozhatna szellemi képességeink minden oldali képe és fénye, ha... ha a Gonosz talán nagyobb mértékben jelen nem lenne ebben a világban.
Mi tehetünk még ez ellen? Foglalkozzunk az Éggel, merthogy ott más üzenetek és más dimenziók várnak. Másképpen fogalmazva: a földünk véges, földi tudásunk is az, nem sokban segít hozzá ahhoz, hogy ne pusztítsuk el ezt a földet. Platón óta, a középkori esztétikán át Leibnizig és Bergsonon át a XX. század nagy fizikusaiig sokan gondolták úgy, hogy az isteni mozgástörvények ismerete segíthet.
Román nyelvű monográfiájában (Cercetare în cer. Editura Şcoala Ardeleană, 2017.) Bréda Ferenc, nem kis mértékben Aranyszájú Szent János útmutatásai nyomán, abból indul ki, hogy az Égi tartomány mégiscsak a Titkok Titkainak a helye, ahol élet és halál, létrejövés és pusztulás mintegy az ellentétek elképesztő kereskedelmében mutatkoznak meg. Rajok rajoznak a tiszta harmónia kötélpályáin, ahol a legfontosabb erények is lakoznak, melyeknek oly szerény lefordításai lehetünk csak.
De abból, hogy ezek mégiscsak megvannak bennünk, következtethetünk arra, hogy valahol, tiszta formában léteznek a toposz hüperuranoszok, ahonnan – Platón csodálatos leírása bizonyítja – a tiszta kutatás állapotában mi is visszapillanthatunk szerény Földünkre. Az embernek – és ez Bréda Ferenc biztató üzenete – az égi és földi, transzcendens/isteni és immanens/földi között lehet némi szerepe a közvetítés. Tehát mi is lehetünk üzenethordozók, szellemi emberként van remény. De Nizzai Szent Gergely tanács szerint, az elmélet, theoria nem lehetséges lelki gyakorlat és elmélyülés nélkül.
Eme adományok mindig is jellemezték az író, költő, egyetemi oktató és kutató Bréda Ferencet. De ennél jóval többről is szó van, amit nem győzünk mindig hangsúlyozni. A ’70-es évektől kezdődően, ő sokféle irodalmi és filozófiai kör, kezdeményezés fő indítója, résztvevője és animátora. De ennél több is: müsztagógosz, titkok tudója mellett a szó eredeti értelmében útmutató több mint 40 éve, tanítványok és vitapartnerek generációi számára. Kolozsvár szellemi rangját nem kis mértékben neki is, az ő kisugárzásának köszönheti.
Ha Budapesten, Párizsban, Rómában jeles eszmetörténész-kutatókkal, a betű embereivel találkozom, első kérdésük: mit csinál, mit ír Bréda? De nemcsak írott, hanem kimondott, beszélt szavakról is szó van. Olvasom, megmérték, hogy a Földet behálózó internet digitális kvantumainak a súlya 465 gramm. Bréda szavai értői-hallgatói füleihez, értelméhez szóltak, de kvantum-valóságukban megvannak valahol az űrben is, feltételezem, hogy ez is lehet úgy 100 gramm körül – gyönyörű teljesítmény.
Gratulálunk ehhez a teljes mértékben megérdemelt szép díjhoz, megbecsüléshez. További egészséget, alkotókedvet kívánunk baráti szeretettel.


Kolozsvár, 2018. jan. 20.


(Elhangzott az RMDSZ által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért Díjnak a Sétatéri Kaszinóban, január 21-én lezajlott ünnepélyes átadásán, ahol Bréda Ferenc az irodalom kategóriában részesült elismerésben.)



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb