a 65 éves Visky Andrásnak
Hatvanötnél megáll az óra,
s megáll az ész: hogy elrepült!
Térhetnénk végső nyugovóra,
mert jó kezekbe nem került
eddig a földi sors-agyag,
amelyet átgyúrtak sokan,
de formátlanná bomlanak
alatta nemlét-boldogan
a szerepükért reszkető
kiosztatlan játékosok,
mielőtt gyöngyház-szemfedő
és földkéreg-páncélozott
szép jelmezük felöltenék,
mely testemlékből alakult…
Bárcsak jó végszót írna még
egy Mindenható dramaturg!