A fáskamrát kidobni, a szomszéd kíméletlenül
rozsdás kerítését letekernem, a templom rózsaablakait
eltenned szűkösebb időkre, mit szűkös, különösen
vészterhes időkre, ember!; Gyula bácsi klarinétját ki-
fényesítenünk, akárhol is van éppen, akárki is örökölte;
a garázst, na, a garázs igazán komoly kérdés, azt leásni
a föld alá, a hatalmas udvart, közepén a nyüzüge
csappal, átraknom a szomszéd utcába, a biciklit a nem
rávaló kormánnyal megint kinevetned és legurítanunk
az utcán, csak úgy utas nélkül, fogadjunk, onnantól nem
áll meg soha, szovjet váz, magyar kormány, váltók nincsenek,
igazából az egész templomot eltenni szűkösebb időkre, Gyula
bácsit feltámasztanom, kiharapnod az agyvérzést belőle és egy
bádogtálba köpnünk, a Szentlélek-rajzot az iskolaudvarról
pedig hazahozni.