Mohau Modisakeng: Átkelő (videóinstalláció)
„Rebbennek sötét árnyak
A partszegélyeken;
a tengerészek,
mint roppant álmok
Hevernek a tengeren.”
(Egyed Péter: 23 buborék)
felhők püffedt légzsákjai
hevernek a horpadt karosszérián
a felforrt hűtővíz beszivárog
a detonációtól repedt tetőn
üveget képez a homokkal elegyedő
visszamaradt vegyület
lehorgonyozva, kampós végtagokkal
várni, hogy kimenekítsenek
a szélvédőn kicsapódnak a türelem sóvirágai
az összetett és széttartó elem
szorításában fennmarad a test
lebegteti a hidraulikus tartószerkezet
a mólódeszkán vasalódó hullámok
átállás
a nyár rövid technikai szünet után folytatódik
olajfoltok lebegnek az aszfalt fölött
a hőségtől beinduló szirénák
tikk-takk szöcskenyájak
laza papucsok
bomladozó gyékény
egyetlen élő: a halottnak hitt légy
szemcséken gördülő antropomorf formák
egy homokozószett széthagyott elemei
ez a kanyar ismerős
tetőcserepeken végigpattogó csigaház
lakóját kiszívta a nap
alattomosan és észrevétlenül
húz lefelé a zsebben felejtett konglomerátum