.svg)
Október 26-án rendhagyó Helikon-estet nyitott meg Karácsonyi Zsolt a Bulgakov Kávézóban, mivel először kötötték össze kiállítás megnyitóval és először volt téma a képregény is. Az esten Csillag István és Vincze Ferenc közös képregényeiből rendeztek kiállítást, melyet Maksa Gyula nyitott meg, az ezt követő beszélgetést Biró Annamária moderálta.
Maksa Gyula nyitóbeszédében elmondta, hogy a kiállítás anyaga nagyrészt olyan képregényekből áll, amelyek megjelentek a Helikonban, az elmúlt két évben, illetve olyanokból is, amelyek az alkotás folyamatába nyújtanak betekintést. Az amerikai és európai képregényhagyományhoz képest pozícionálta a meghívottak munkáit, a tárcaképregény műfajába sorolta be. A periodicitás kínál bizonyos kötöttségeket, ugyanakkor kedvez a sorozatjellegnek, és habár gyakran aktualitásokhoz kötődnek, azért vannak visszatérő motívumok, helyzetek, mint a szerkesztő, a költő alakja – többnyire férfi szereplők – komikus szituációba helyezése. Felkészült, elméleti háttérrel motiválva elemezte a gazdag tárlat anyagát.
A beszélgetés során kiderült, hogy a szerzőpáros eddig soha nem találkozott személyesen, ezért történelmi pillanat, hogy együtt láthattuk őket. Csillag István szerint távkommunikációval már jóval a találkozás előtt megismerkedtek a közös munka által. Vincze is hozzátette, hogy bár először találkoznak élőben, a kétheti rendszeres megjelenés miatt bizonyos értelemben együtt élnek már két és fél éve. A munkafolyamatról elárulták, hogy eleinte nagyon pontos leírásokat adott Vincze a grafikusnak a képregények forgatókönyveiről, de egy ideje már teljesen gördülékenyen halad a munka. A sorozat indulása óta konkrét cenzúrára nem volt példa, főszerkesztői javaslat olykor adódott, de végül mindig megjelentek a képregények.
Maksa szerint a képregények mögött van egy jól felismerhető, körvonalazható grafikai univerzum. Ezért is javasolta, hogy ezt könyv formában is ki kellene adni. Karácsonyi Zsolt elárulta, hogy már tárgyal kiadókkal az esetleges megvalósításról, remélhetőleg jövőre sikerül megjelentetni. Biró Annamária a képregények elméleti recepciója felé tereli a szót, ezt követően Vincze Ferenc bemutatja Maksa Gyula hiánypótló tanulmánykötetét a magyar képregénykutatásról (Képregények kúltúraközi áramlatokban. EME, 2017).
Maksa elárulta, hogy belgiumi tanulmányai során (mely fontos képregény központ) egyszer belépett egy képregényboltba, és ott érezte azt, hogy ezzel foglalkozni akar. Vincze elmesélte, hogyan sikerült megszervezni Kolozsváron 2016-ban az első magyar képregény tematikájú konferenciát, melynek anyagát tartalmazza a Képregényen innen és túl (szerk. Vincze Ferenc, Szépirodalmi Figyelő, 2017) tanulmánykötet. Hangsúlyozta, hogy fontos volt lebontani azt az előítéletet, miszerint a képregény a gyerekeknek való, illetve, hogy alacsonyabb rendű médium, mint például az irodalom.
