Időtok

Régi mániánk, hogy üzenetet küldjünk a jövőbe. Bizonyítéka ennek a számtalan időkapszula, melyeket eleink olyan körültekintően rejtettek el, hogy napjainkig csak elenyésző részük került elő.

Ernyei Frigyes a Sajtó sajtóügyi tudományos folyóirat egyik 1938-ban megjelent lapszámában arról tudósít, hogy az Amerikai Egyesült Államokban párhuzamosan két kísérlet készül, melyeknek célja, hogy az utókor számára rögzítsék mindazt, amit a huszadik század negyedik évtizedébe lépve fontos megvalósításnak tartottak. Az épülő New York-i világkiállítás (1939) helyszínén és az atlantai Oglethorpe Egyetem gránitba vájt pincéjében helyeztek el egy-egy időkapszulát, melyeket öt-hatezer év múlva nyitnak ki utódaink, ha még létezni fognak, és ha megtalálják, persze.

A civilizáció kriptájának nevezett kamrát, amelyben többek között 800 klasszikus irodalmi alkotást őriznek mikrofilmen, köztük a Biblia, a Korán, az Iliász vagy Dante Isteni színjátékának teljes szövegét, 1940. május 25-én zárták le légmentesen, és a tervek szerint majd 8113-ban nyitják ki a korabeli sajtóban the futurians néven emlegetett távoli leszármazottak. A kripta alapötletét az egyiptomi fáraók piramisokba rejtett sírkamrái adták, melyeknek üzenetét legalább háromszáz éve igyekszik megfejteni az ember, időről időre cáfolható sikereket érve el ebben a ténykedésében.

A civilizáció kriptájában egy bika alakú szappan, fogselyem és egy üveg Budweiser sör is található a szótár- és beszédgép mellett, illetve hangfelvételek, melyeken Roosevelt, Hitler, Mussolini, Sztálin beszédeiből hallhat részleteket a kései utód. Mire a kamrát az utolsó fagyosszent névnapján 1940-ben lezárták, a kezdeményezésről lelkesen beszámoló Ernyei Frigyest származása miatt az újságírástól eltiltották, és 1944 őszén a holokauszt áldozata lett. Csak remélni merem, amit ő remélt, miszerint „ha valami előreláthatatlan természeti szerencsétlenség, vagy féküket vesztett háborús szenvedélyek romba döntik az emberi műveltséget, és az őskor színvonalára vetik vissza, az öt-hatezer évet átvészelt nyomtatott betűnek akkor is lesz küldetése, mert a halhatatlan betű, az örök életű gondolat visszavezeti majd az emberiséget a civilizáció útjára”.

Jegyzet

¹ Ernyei Frigyes: Újságok és könyvek útja. Sajtó, 1938.

‍