Higgy nekem (Versek Szonda Szabolcs fordításában)
XXXVI. ÉVFOLYAM 2025. 05. (907.) SZÁM – MÁRCIUS 10.
Higgy nekem
(Crede-mă)
Jó ember vagyok
nekem és neked
amikor találkozunk
díszes tányérokat hozok
és radírgumi-méretű ruhákat
néha zenével vagy csokival
érkezem
kilöknélek a teraszról
hogy leess és kacagjunk ezen
fehér térbe mennék
el veled ami tele van
plüssállatokkal
a hely vákuumával sminkelnélek ki
magunk mögött hagyva a fekete pontokat
úgy festene mint egy csillagos galaxis
csak épp fordítva
addig szorítanálak karjaimba amíg csontjaid elcsorognának
aztán újakat csinálnék neked
bármilyen szervet vagy szövetet használnék
te ugyanaz maradnál
nézd hová nézek
egy ló- és egy kacsaszemmel
és tudod mi a helyzet
mennyire mélyre tudok látni
amikor pontokra vagy
érintésekre összpontosítok.
Igen
(Da)
Ez az a nap amikor úgy rémlik
sikerült látnom végre egy rakás
olyan tárgyat amelyek távolról megfelelőnek
tűnnek
de nem az a nap amikor értem hogy ez mit jelent
és nem is az amikor úgy tudok rád nézni
hogy lássam is az arcformádat
a hegy magasában a víz mélyén
nem tudok lélegezni rendesen
tüdőmbe csupán fél oxigénmolekulák
hatolnak be
miért kéne érdekeljen a vérkeringésed
és a cukorszinted
miért kéne törődnöm veled?
nézem ahogy újrahasznosítasz
ahogy pánikolsz
ahogy öregszel
ahogy leülsz és a földön maradsz
meghaltál? nem.
mukkantál? igen.
megyek egy koporsóba fekszem
hátha így nevetni tudok
hiányzol
még ha nem is érdekelsz
szép lett volna megismernem téged
csónakot bérelnünk
és addig kalandoznunk a vízen
amíg el nem párolog a tó.