Ábelek a Hargitán, Kapzsi Katyó kávézik, és Hold a töltöttkáposztában – Helyszíni prózaírás a Kolozsvári Magyar Napokon
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája hagyományhoz hűen idén is helyszíni röpirodalommal készült az irodalomkedvelők számára. A helyszíni szövegírás harmadik éve mozdult el a lírai műfajok felől az epika irányába, azóta egyre őrületesebb művek látnak napvilágot. Ezúttal a titokzatos „nemperces” zsánerében kellett alkossanak a meghívottak: Botházi Mária, Döme Barbara és György Alida. Az est házigazdája Karácsonyi Zsolt, az E-MIL elnöke volt. Úgy kezdődött, mint bármilyen helyszíni prózaírás: egy óráig nem történt szinte semmi, a résztvevők beszélgettek, hol egymással, hol a prózaírókkal. A helyszíni szövegírás játékszabályai nem változtak: cím, kulcsszó vagy rövid elbeszélés alapján kellett alkossanak a meghívottak, és a közönség idén sem volt kíméletesebb, mint korábban.
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Amíg a meghívottak versenyt futva az idővel írtak, addig Karácsonyi Zsolt röviden bemutatta a korábbi évek lírai termését összegző Űrbálnát (Erdélyi Híradó Kiadó, Kolozsvár, 2018), némi apropóval arra vonatkozóan, hogy nemsokára a jelenlegi helyszíni prózaírás művei is megjelenhetnek kötet formájában. Az inkubációs idő lejártával Botházi Mária kezdte az első felolvasókört: rövid novellájában három erdélyi magyar férfi (csodával határos módon mindhármukat Ábelnek hívják) elindulnak a Hargitára asszonyt keresni maguknak, hiszen túl kevesen vannak a nemzet felmaradásához, próbálkozásaikat azonban kezdetben csak Tamási Áron szelleme kíséri figyelemmel.
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
György Alida prózájának hőse hirtelen felindulásból leugrik a vonatról, hogy körbeutazza Romániát, legnagyobb meglepetésére azonban csak a Sátánnal találkozik a pusztán, valamint egy nehezen körülírható külsejű gyermekkel, és egy még nehezebben körülírható héliumos lufival. Döme Barbara Jézus és a flamingó című rövidprózájában mindannyiunk kedvenc Jézusa kénytelen új munkalehetőség után nézni, eközben épp egy megsértett műanyag flamingó és egy útszéli fa végzetes románcába botlik.
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
A második kör sem kevésbé abszurd: Botházi Mária prózájában a zetelaki diszkóban feltűnik egy sármos ló, aki nem mellékesen tapasztalt autószerelő, a BoJack-szériával vetekedő lovas szóviccek közepette pedig kiderül az is, miért sápadnak el a lovak, ha a hátsó ülésre ültetik őket. György Alida második novellájában közkívánatra egy Kapzsi Katyó nevű szereplőről, és annak igazán peches reggeli kávézásáról.
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Döme Barbara második novelláját egy virális internetes fotó ihlette, amelyből kiderül, belefér-e a Hold egy autó csomagtartójába, becsomagolható egyáltalán a Hold, és ha nem, attól még egy kiadós magyaros töltöttkáposztába belefőzhetjük?
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
Lezárásképp Botházi Mária egy teljesen átlagos negyvenkétéves földszinti lakosról írt, aki teljesen átlagos an szervezi életét, szereti a kiszámítható dolgokat, és Zolit, a teljesen átlagosnak hitt mintaférfit, aki még a focimeccseket is fülhallgatóval nézi. György Alida a plázás ruhapróbálgatás tortúrájáról írt Próbafülke című novellájában, amelynek sem a boltok nyitvatartási ideje, sem a helyszíni prózaírás időkorlátja nem tud véget vetni. Döme Barbara arról a dicső napról írt, amelyen Kovács Odüsszeusz (egy elismert médiahacker és reality-hősnő fogadott gyermeke), végre kapott anyatejet.
Fotó: Mărcuțiu-Rácz Dóra
A helyszíni prózaíráson elhangzott művek szerkesztett változata a Helikon irodalmi folyóirat első októberi lapszámában olvasható.