Helios 50

XXIX. ÉVFOLYAM 2018. 21. (755.) SZÁM – NOVEMBER 10.

társművészetek

artefaktum

Csoportos kiállítás megnyitásával ünnepelte fél évszázados évfordulóját a temesvári Helios Galéria, amely múltjának, központi fekvésének, színvonalas tárlatainak, könybemutatóinak és a társművészeteket is promováló rendezvényeinek köszönhetően kivételes rangnak és tekintélynek örvend nemcsak a Bánság fővárosában, hanem országos és nemzetközi viszonylatban is.
A két világháború közötti évtizedekben, de még az 1940–1950-es években is a Béga parti városban élő és alkotó festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek bútorüzletekben, pénzintézetek előcsarnokaiban, közintézmények dísztermeiben, vendéglőkben és legtöbbször alkotóműhelyeikben mutatták be alkotásaikat. A Romániai Képzőművészek Szövetsége temesvári szervezete megalakulásától, 1951-től, a grafikus Podlipny Gyula és szobrász Orgonás András elnöklete alatt lankadatlan kitartással szorgalmazta egy alkalmas kiállítóterem kiutalását, kialakítását és berendezését. Komoly erőfeszítések árán sikerült 1956-ban végre elérniük, hogy a Köztársaság sugárúton, a Banatul Hotel földszintjén szert tegyenek egy nem túlságosan tágas üzlethelyiségre, amelyet kamara-kiállítóteremmé idomítottak át. A tapasztaltabb, az idősebb évjáratokhoz tartozó alkotók mellett a piciny galériában léptek az érdeklődő közönség elé a bukaresti és kolozsvári művészeti főiskolák friss diplomásainak egymást követő rajai.
A fölötte tevékeny és termékeny pályakezdők csapatának letelepedésével a Temesvárott élő és alkotó képzőművészek létszáma pár esztendő alatt ötszörösére gyarapodott. Égető szükségletté vált egy nagyobb, korszerűbb és mutatósabb galéria megszerzése. Három főtéri üzlethelyiség egybevágásával és célszerű átformálásával alakították ki a Székely László műépítész tervezte, 1911–12-ben emelt egykori Hilt-Vogel-féle bérpalota földszintjén a Képzőművészeti Alap temesvári galériáját, amelyet temesvári és bukaresti alkotók eladással egybekötött iparművészeti kiállításának megnyitójával avattak fel 1968. augusztus 22-én. A második tárlatot ugyanazon év szeptemberében Eugen Dumitrașcu Luca grafikus és Szakáts Béla szobrászművész kettőse rendezte. Fél évszázad leforgása alatt közel 800 egyéni és csoportos kiállításon mintegy 3000 temesvári, romániai és külföldi képző- és iparművész mutatta be alkotásait a Béga parti város legrangosabb galériájában, amely 1977-től viseli a Helios nevet.
A jubileumi kiállításon a temesvári képzőművészek érettebb, tapasztaltabb nemzedékének képviselői szerepelnek egy-egy reprezentatív műalkotással, azok az alkotók, akik 1990 előtt léptek be a Romániai Képzőművészek Szövetsége tagjainak sorába, valamint azok a festők, grafikusok, szobrászok és iparművészek, akik a vizuális művészetek hagyományos évi szalonjain kiállított műveikkel elhódították a 2005-től kiosztásra kerülő Primus inter pares-fődíjat. Nívójával az évfordulós ünnepi tárlat is meggyőzően dokumentálta, és igazolja, hogy Temesvár a kortárs művészet rangos központja, a kísérletezés, az úttörés, az újítás aktív, kimeríthetetlen forrása.