.svg)
A 25. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásár keretén belül, november 16-án a Nemzeti Színház Irodalmi kávéházában került sor Grecsó Krisztián legújabb, Vera című regényének bemutatójára. Az íróval Szegő János, a Magvető Kiadó szerkesztője társalgott az új regény létrejöttének körülményeiről, az alkotói folyamatról, műhelytitkokról és tervekről.
Szegő János kezdetben a regény kiadása utáni olvasói reakciókról mesélt, miszerint kétféle, egymással teljesen ellentétes visszajelzés érkezett a könyvről. Az egyik tábor egy tipikus Grecsó-regényként, a másik egy, az életművön belül váratlan kötetként értelmezte a Verát. A szerző mindkét tábornak igazad ad, hiszen ezen regény megírása során több eddigi módszerét felváltotta és más eszközökhöz nyúlt, ennek értelmében például az alanyi szerzőség szempontjából ez valóban egy radikális váltás. Ha az alapvető témákat vizsgáljuk meg, akkor a Vera a család, a családi múlt és az identitás témakörét problematizálja, ebben az értelemben tehát szorosan kapcsolódik eddigi műveihez.
Öndefiníciója szerint ő egy olyan szerző, aki mindig egy nagy magból merítkezik, de igyekszik sokféleképpen körüljárni az adott témát. Szegő a mottókkal kapcsolatosan érdeklődött, a Grecsó pedig elmesélte az idézett szerzők és műveik nagy hatással voltak rá. Míg Szabó Magda a mikrodrámák nagy mestere (sokat tanult és igyekszik tanulni tőle), Molnár Ferenc Pál utcai fiúk c. regényével az utóbbi időben rengeteget foglalkozott hiszen át kellett írnia a Vígszínház számára.
A továbbiakban Szegő a regény konkrét műhelytitkairól érdeklődött: ki ez a Vera, hogyan jött létre a története, honnan inspirálódott a szerző. Grecsó közölte, Vera tulajdonképpen már egy meglévő hőse, aki most mellékszereplőből főszereplővé vált ebben a történetben. Ez a szorongó, szeretetre vágyó lány egy hosszas jellemfejlődésen esik át míg végül egy jól időzített mondattal válik hőssé. Az első verzió nem teljesen ez volt – mesélte a szerző, hiszen hosszas kutakodás után véletlenszerűen találkozott egy, a Vera karakterének megfelelő nővel, a vele történő beszélgetés hatására pedig fogta a kiadatlan alkotást és a regény zárlatát teljesen átírta. A helyszínek és szereplők megválasztásában fontos szerepet kaptak saját élményei (nevetve jegyezte meg, a szerzőnek saját magát is szórakoztatnia kell). A regényben felbukkanó lengyel fiú egy olyan kisvárosból érkezik ahol a költő maga részt vett egy költészeti konferencián. Szegő arra volt kíváncsi, a célcsoport tekintetében hová sorolja a szerző saját regényét. Kérdésére Grecsó egyértelműen kijelentette, hogy bár sok fiatal olvassa regényét, a Vera hangsúlyosan nem egy ifjúsági regény.
Zárásképpen Grecsó elárult még egy titkot. Az elkövetkező években egy verseskötetet szeretne kiadni, melynek címe minden bizonnyal a Magamról többet lesz, amelyben elsősorban az apaság kérdéskörét és az adott szituációban önmaga keresését igyekszik majd körüljárni. Emellett Babitstól merítkezik, hang és némaság viszonyát is taglalja majd. A könyvbemutató felolvasással zárult, majd a megvásárolt regényeket dedikáltatni is lehetett.
