.svg)
Picasso mondta Francoise Gilot-nak
(bár ha valaki
ő igazán rühellte Chagallt)
ha Matisse meghal
Chagall lesz az utolsó
aki még ismeri a színeket
és hogy Renoir óta nem volt senki
akinek olyan érzéke volna a fényhez
mint Chagallnak
Chagall mondta Francoise Gilot-nak
(vagy ezt már nem neki?)
szarik színekre fényre
őt egyedül a szeretet érdekli
csak kéknek tudja látni
és hogy Picasso zseniális festő
bár igazán kár hogy nem fest
aztán szinte ugyanezt
Kertész Iris Radischnak
(ezek a Francoise-ok Irisek megörökítette
senki és semmi mások
sohák egyedülök mégvalamik):
hogy a szeretettel még szívesen
kezdene valami újat
Pilinszky mondta Poppernek
(higgyem-e? – bár állítólag
mondott hasonlót Pomogátsnak is)
hogy nem problémák és megoldások vannak
hanem tragédiák és irgalom
„nézd, Péter” – nyilván csak így kezdhette
„azon az utánozhatatlan hangon
ahogy csak ő”
és Faludy mondta Sándorovnak
„azzal az elegáns hanyagsággal
ahogy csak ő”
hogy mert fiatalon is
komoly és méltóságteljes volt
egész életében túl nagyra tartották Illyést
a nácik és a komcsik egyaránt
magukénak érezték
holott árva
sort sem intézett J. A. sírjához
aztán még azt is mondta
hogy támogassanak le a lépcsőn
balról tartson a Fanni
Réz Pál meséli hogy amikor Kassák
kávézói asztalához lépett
és elrebegte a maga nevét
Kassák annyira méltatta csupán
hogy „tudom” vagy „na és”
Nádas mondja hogy „Miklós
nem tudott volna Alaine nélkül élni”
és Nemes Nagyról mondják
hogy megsemmisítette fiatalkori képeit
magassarkúitól megszabadult
hogy férfibb lehessen a férfiaknál
egy barátom azt mondta
őt már csak a fény érdekli
néztük ugyanazt a fényt
nekem marta a szemem
aztán ő meghalt mert öreg volt
szemében a fénnyel
azt hiszem tőle tudom
hogy Lacan páciensei
drágállták a kezeléseket
és egy előadásán
mikor Max Brod
árulásán fintorogtunk
azt mondta
„azon az utánozhatatlan hangon
ahogy csak ő”
nézzék
itt A per
fogják és vessék tűzre
és ugyancsak Gilot meséli
(mit szabadna gondolni
az elnyomott megcsalt kihasznált
Francoise-okról és Katiákról
akik mindig tudták
mikor kell az órájukra pillantani?)
hogy egy vacsora alkalmával ’64-ben
Picasso megkérdezte Chagallt
mikor készül vissza Oroszországba
mire Chagall azt válaszolta
„azon az utánozhatatlan hangon
ahogy csak ő”
téged igazán szeretnének ott
de ne gondold hogy a munkáidat is
mire a kommunista Picasso megsértődött
állítólag ezzel végződött barátságuk
és egy barátom meséli hogy ott volt
mikor a 85 éves Kertészt ünnepelték Pesten
Kertész pedig annyit mondott „Legyünk jóban!”
erre azt mondtam a barátomnak
hogy a magyar irodalom története
ezzel a mondattal véget ért
ki tudja talán egyszer
elmondja valakinek
„azon az utánozhatatlan hangon”
