.svg)
Tóth György: Emese
Ballada 1.
Sír
Kőműves
Kelemenné
mert
nem a szeretet
tart össze
két téglát
két követ
a falban
hanem
a malter
Citera
A citerám
a szegre akasztva
valamikor négy
húr volt rajta
aztán maradt három
majd kettő
végül egy
sem
az elpattant húr
többé már
nem zenél
Emlékoszlop
Amikor
utcára
vonultak
tolongva
goromba
időket
éltünk meg
szorongva
otromba
hatalom
vetemült
dorongra
heverőn
hevertem
remegve
merengve
dicsőség
nevüket
hiába
övezte
becstelen
tetteik
nincsenek
feledve
Beismerés
Azok a cetlik
amelyekre te
naponta felírtad
hogy kenyér
só cukor tej
számla adó
azok a cetlik
amelyekkel
a zsebemben
róttam az utakat
azok
vezettek vittek
át az éveken
a rengetegen
az életemen
amit én írtam
lábjegyzet volt
mindezekhez
beismerem
Ballada 2.
Apadó kútba
hull az emlék
elvesznék ha
belenéznék
zuhan a veder
zuhan a lánc
köröskörül
hóbelevánc
belehulltak
az angyalok
a nap a hold
a csillagok
téged itt már
nem marasztal
nem vár többé
terített asztal
a képlet előtted
immár tiszta
távozz innen
s ne nézz vissza!
