Az Éves termés utolsó állomására került sor október 9-én, amelynek a budapesti Itt és Most Társulat adott otthont. Az eseményen az elmúlt évben Móricz Zsigmond Irodalmi Alkotói Ösztöndíjban részesült szerzők, Mécs Anna és Laboda Kornél meséltek éves munkájukról. A felolvasások hangulatát Hoppál BassPoetry Mihály zenei aláfestései színezték.
Konkoly Dániel első körben Mécs Annát kérte, számoljon be arról, hogyan sikerült teljesítenie vállalásait. Mécs szövegei korábban már megjelentek online közlésben, azokhoz tervezett újabb novellákat írni és kötetbe szerkeszteni azokat. Ezt sikeresen véghez is vitte, az előtte levő asztalon ott vibrált Kapcsolati hiba című könyve, amelynek főbb tematikája a technológia és annak az emberi kapcsolatokra gyakorolt hatása. Elmondása szerint, bár rövidek a szövegek, de a gazdag tematika miatt könnyű volt egy koncepciókötetet összeállítani belőlük. A novellák főszereplői, elbeszélői nagyrészt fiatal nők, de nem kizárólag, ami az előző kötetéhez, a Gyerekzárhoz képest elmozdulást jelentett számára. Ugyanakkor vidámabbnak is érzi ezt a kötetet, mint az előzőt. Próbálta a téma hátborzongató vetületeit reálisan megmutatni, de nem kívánt állást foglalni sem a technológia mellett, sem ellene.
Mécs Anna. Fotó: Bán-Horváth Attila
Ezt követően Laboda Kornél Nagyfelbontás című regénytervéről beszélt. Elmondta, hogy az eredeti koncepció nagymértékben átalakult. A kezdetekkor még szigorú struktúra szerint képzelte el a könyvet, amelyben a főszereplő egy álomnaplót vezet és az álmokban megjelenő motívumokat bontotta volna ki, melyek egy életutat mutattak volna be. Ezt a tervet azonban elvetette és más perspektívából közelítette meg a regényt: kikerült a karakter fejéből, hiszen fontosnak tartotta, hogy rálátás nyíljon arra, miért is írja az álomnaplót. A kezdeti elképzeléshez képest egy szabadabb, szertelenebb, nagyobb regénnyé fejlődte ki magát. Konkoly Dániel kiemeli, hogy a szövegben sok a kapcsolat az irodalmi hagyománnyal, mint például a talált szöveg toposza.
Laboda Kornél. Fotó: Bán-Horváth Attila
A szerzők felolvasása után ismét Mécs Annához került a szó, aki a matematikus végzettsége és irodalmi munkássága közötti kapcsolatról beszélt. Meglátása szerint, aki kívülről nézi őt, valószínűleg jobban érzékeli a matematikai beállítottság hatását, ő maga viszont nem szeretne nagy összefüggéseket teremteni a két dolog között, vagy különösebb jelentőséget belemagyarázni.
Laboda Kornél első megjelent könyve ifjúsági regény volt, és jelenleg kiadás előtt áll egy gyerekkönyve a Pagony kiadónál. Elmondása szerint teljesen más a különböző korosztályoknak írni. Az ifjúsági regény megírásánál tizenhét éves fejjel kellett gondolkodnia, ami valamiféle kötöttségérzetet adott neki, míg a gyerekkönyv írásánál azt érezte, hogy sokkal szabadabban használhatja a fantáziáját, de arra viszont figyelnie kellett, hogy nem nyújthat el például egy leírást, hanem gördülékenyen, cselekményesen kell írnia. Véleménye szerint ez a folyamat nagyon sokat adott írói tudásához. A jelenleg készülő szövegnél már azt érezte, hogy mindent lehet, akár unalmasnak is lenni, de azért figyelt arra, hogy ne vigye túlzásba azt sem.
Zárásképp Bán-Horváth Veronika olvasta fel Nagy Hajnal Csilla és Celler Kiss Tamás szövegeit, akik a vírushelyzet miatt sajnos nem tudtak részt venni az eseményen.