Erdő
Mint avarillat,
lágy lombsuhogás bódít.
Fekszem az éjben.
Repülés
Madárraj süvít,
lomha szárnyak suhognak.
Szabadságmámor.
Borzongás
Ködök, hegyek, zord
szelek. Puhányságom, hej,
pikk-pakk lepereg.
Belül is
Lomhán vacogó
nyirkos novemberi táj.
Merre bujkálsz, Nyár?!
Nyaralás
Ölelkezni a
nappal. Tóba pisilni.
Tunya. Idilli.
Tenger
omló szemcséi
állaga, színe, szaga
(s minden, mi vele jár)
átitat a nyár
Mállás
Révedten nézem
suta tusáink hevét.
Szétfoszlik a lét
Póklét
illúzióink
hálójában vergődünk
szakadatlanul
Kirakat
Happy a létünk.
Csudiszép az összkép. Kár,
hogy csak virtsuál.
Anya
Tejével éltet,
s már melengeti szárnyam.
Illatát fázom.
Kamaszláz
Debbelek, tesó!
Beadtam a tailwippet!
Told már a klippet!
Anna 16
Tizenhat éved
bíbor homokszemek. Hol
már az a gyerek?
Matéria
Csak forma vagyunk?
Csak csont, izom és nedvek?
S a fennkölt elvek?
Galopp
Átinalunk lé-
tünk kvintesszenciáján.
Ej, pedig, pedig…
Ünnepség
Magasztos maszlag.
Zsong a sok vendég. Inkább
moziba mennék.
Nosztalgia
Ablakom tágra
kitárom. Sóvárogok. Tán
Pán Pétert várom?
Gyerekkor
röppenő játék,
létszerelmet belengő
kóbor utazás
Éltünk
Csupán egyetlen
végét-nem-látni tusa.
Isten gesztusa?
Csend
Morajlik bennünk.
Már-már sikoltva zúdul.
Néma temetés.