.svg)
Egy napló rétegei
Cseres Tibor: Napló 1956–1993. Közreadta: Cseres Judit. Jegyz.: Márkus Béla. MMA Kiadó, Budapest, 2024.
Cseres Tibor naplójának az 1956–1993 közötti éveket felölelő időszakra vonatkozó bejegyzései rapszodikusak. Van, ahol napi szinten követik egymást a magánjellegű, nem a nagyközönség számára íródott bejegyzések, máskor hónapokig, évekig szünetet tart a naplóíró.
Egy ilyen napló csupán szerzője neve miatt is érdeklődésre számíthat. Mit olvashatunk ki a száraz, tényszerű bejegyzésekből? Az olykor egyszerű bővített mondatokból számos esemény és az azokon résztvevő (egykor) fontos személyek azonosíthatók – forrásértéke miatt kordokumentum is így Cseres naplója. A távirati, néhol csak az események rögzítésére vonatkozó bejegyzések mellett Cseres olvasmányélményeire is ráláthatunk: más szerzők műveiről tett rövid megjegyzésekkel színesíti a napló oldalait. S ezek a bejegyzések akkor válnak érdekessé, ha az irodalmi klasszikusok mellett (mint például Jókai) a kortársairól értekezik.
Cseres naplója az 1956-os forradalom történéseinek a lejegyzésével indul. A helyzet szokatlansága és a vállalás újdonsága adta lendületből egy viszonylag bővebb rész született, hogy aztán a forradalom eltiprásával a naplóíró Cseres Tibor is elhallgasson. Legalábbis ezen a téren nyolc évig nem születik egyetlen mondat sem. Aztán ismét elkezdi rögzíteni az eseményeket, a hangja azonban jelentősen megváltozik. Tömör bejegyzéseinek betűkódjait nehéz megfejteni. Az események részletesebb, hagyatkozó jellege helyett amolyan napi program, illetve a teendők elfelejtését megelőzendő figyelmeztető arculatot ölt a napló.
A kéziratok sorsát követő, különböző találkozók dátumait rögzítő és más, mindenféle eseményről távirati stílusban tett bejegyzések közt helyenként talál időt és teret egy-egy vicc leírására, neves emberek esendőségének megmutatására. Aztán ahogy telnek az évek, egyre inkább érződik a múlttól való eltávolodás szándéka, az új szelek hozta lehetőségekre való nyitás, felkészülés. Erőgyűjtés és folytonos ténykedés a változás megvalósítására.
A rendszerváltozás után sem szakad meg a naplóbejegyzések sora. A legutolsó bejegyzés a feleségétől származik, amikor az író már nem jut el a sebészeti klinikára.
Időutazás és kordokumentum Cseres Tibor naplója még akkor is, ha megértéséhez a 20. századi magyar történelem és irodalom alapos ismerete szükséges.
