Csender Levente helyszíni egypercesei
XXX. ÉVFOLYAM 2019. 18. (776.) SZÁM – SZEPTEMBER 25. Gy. Szabó Béla: Alvók, 1932
Megmentő
Kovács István kérésére
Közeledett a határidő. Izzadó tenyérrel, kiégve ültem a kocsma teraszán, amikor az én kedves jó barátom, Amancich Trivulzio váratlanul betoppant, és jött egyenesen felém.
– Ó, effendim, kiabálta, fizessen egy Ursust, s olyan történetet mesélek, hogy leszakad az ég. Ez kellett nekem. Jó ideje nem láttam már a kalandort, és olyankor mindig történik valami a derék Trivulzióval, amit megírhatok.
– Tíz éve jártam itt utoljára. Akkor ismertem meg azt a cédát, akitől a boldogságomat reméltem. Megpróbáltam tisztességes ember lenni, voltam cipész, postás, kőműves, szabó, kidobó és betegszállító a kórházban, ó effendim, volt olyan, hogy éjjel, a diszkóban eltörtem az ipse kezét, és reggel én toltam be a műtőbe. Mindent megpróbáltam, hogy pénzhez jussak, ne szenvedjen hiányt, s a kedvére tegyek annak a szukának, de olyan étvágya volt, hogy egy éjszaka elfogyasztotta Kolozsvárt. Sokat szenvedtem, higgye el, effendim, míg elszántam magam. Egy szál gatyában ugrottam ki az ablakon, elkötöttem egy Wizzair-gépet, nehogy csak a csontvázam maradjon. Az életemet mentettem. Elkapta még az a cafka a gép kerekét, úgy kellett lerugdossam róla. Ekkor kezdődött az én igazi szenvedésem, ó, effendim. Nem volt a világnak olyan szeglete, ahol meg ne talált volna. Tíz éven át kísértett minden éjszaka, szorongatta a lelkemet a nap összes percében.
– Még egy Ursust, s egy deci oroszhegyi háziszőttest, drága jó barátom, ha lehet, mondta Trivulzio, s könnyező üvegszemét kikoppantotta a Bulgakov asztalára.
– De mi lett a történet vége, hol a csattanó, a sztori, amit ígért, Trivulzio?
– Ó, az belém szorult, azt nem tudom elmesélni… Kezdetben arról álmodoztam, hogy elveszem feleségül, beköltözünk egy blokkba a Grigorescu negyedben, de aztán minden máshogy alakult… Én már csak egy jó sírverset szeretnék, az könnyítene a lelkemen. Maga író, ebben tud nekem segíteni.
– Nem arról volt szó, hogy olyan történetet mesél nekem, amitől leszakad az ég?
– Hát ez volt, és már sokkal könnyebb!
Kulcsszavak valának: Cipész, aki szeret repülőt vezetni. Volt postás, kőműves, szabó, báros, kidobólegény. Szeret pókerezni, felfedező, szeret veszélyes helyzetekben menni, keres, de nem találja. Szeret elutazni messzire, megismeri a feleségét tíz éve…
Trafóház
Kovács Attila kérésére
Az volt a nagysrác, aki fel tudott mászni a trafóház tetejére. Onnan lehetett észrevétlenül megdobálni Nyuszi nénit és Farkas bácsit, amikor megérkeztek a zöld Daciájukkal délutánonként. Goszicsi is megpróbálta aznap. Ő volt a srácok közt a legkisebb. Lisztérzékeny, sápadt és sovány. A neve is a GOSTAT-i csirke rövidítéséből eredt. Egyedül volt a blokkok közt, nem figyelt rá épp senki. Az ajtó nyílásába benyúlt, felhúzta magát, rálépett a letört kilincs csonkjára, aztán a lakatra, utána elkapta kézzel a felső szellőzőnyílást, oda is felhúzta magát, betérdelt a két tégla közé, a pléhtető peremén átnyúlva átfordult és már fent is volt. Egy halk Tarzan-üvöltést hallatott. Nem látta senki hőstettét, de ő nagyon büszke volt magára. A trafóház zúgott, egy kis zöld drót lógott ki a perem alól. Goszicsi gondolta, hogy megnézi közelebbről.
Azóta már lecserélték a trafó lapostejét ferde tetőre.
Kulcsszavak valának: trafóház
Sétatéri eset
Csender Lili Eszter kérésére
A Szabadság hasábjain hetente többször jelent meg, hogy a Sétatéren fosztogatják a szerelmeseket. Mindig a legváratlanabb helyen a legváratlanabb pillanatban bukkannak fel a rablók, a hatóság tehetetlen. Elhatároztam, hogy elhozom újra a halk és nyugodt csókolózás idejét a Kincses városba. Felvettem a legszebb ruhámat, megborotválkoztam, vásároltam pár üres borítékot, pénzt vettem fel a CEC-automatából, minden borítékba beleraktam egy-egy 100 lejest. Este, mikor a hold feljött, elindultam a Sétatéren, hogy kártalanítsam a kifosztott szerelmeseket. Az első pár, akit megközelítettem a holdfényes éjszakában, ijedten rebbent szét, és hiába tartottam magam elé a fehér borítékot, rendőrért kiáltottak. Hamar kiértek a kommandósok, akik már amúgy is egy közeli utcában dekkoltak a borostyánnal benőtt fák alatt. Letartóztattak, sok pénzt találtak nálam. Egyetlen szavamat se hitték el.
Kulcsszavak valának: borostyán, holdfény, utca, szerelem, park