.svg)
Teodor Graur: Mestermű
Teodor Graur: Mestermű
Karácsony jön megint,
sziporkázó fények...
serkennek lelkünkben
félszeg, új remények.
Félszeg, új remények
nyílnak egyre-másra.
Ó, Uram, nézz le már
a sóvár világra.
A sóvár világra,
csillogó magányra,
szelíd szemmel tekints
a vágy-kavalkádra.
A vágy-kavalkádra
gondolj szeretettel,
irgalommal közelíts,
könnyű kegyelemmel.
Könnyű kegyelemmel
lépj be titkon hozzánk,
maszkok mögött lásd meg
rejtett, igaz orcánk.
Rejtett, igaz orcánk
mása, tükörképe
elúszik fölöttünk,
s a varázsnak vége?
A varázsnak vége?
Válaszodra várva
angyal jár a hóban,
villan mezítlába.
Villan mezítlába,
mosolyog az áldott,
nézd, hogy cipekedik,
viszi a sok álmot.
Viszi a sok álmot,
szünet nélkül hordja,
pedig nem is földi,
égi az ő gondja...
