
Hirtelen
kirobbant a lehetőség.
Vélted, kilépsz a levegőre,
itt az idő, jelen kell lenned,
több közöd van az emberekhez,
kíváncsiak rád,
s kíváncsibb vagy.
Érzékelted a perc mélységét,
a világ veled-teljességét.
Mint-
ha
erőre kaptál volna!
(Mintha az élet elsodorna.)
Hirtelen
új lap vált valóra,
életet mutatott az óra,
írtál, és gyermeki örömmel.
Vélted: a szent szabadság jött el!
Vélted, hogy kibomlik a lélek,
legszebb időd (versben) megéred:
Helikon
táján bízton bízva, alakulva és alakítva.
A lapcsinálás
kötéltánc is
(szívverésben Marosvécs,
Párizs),
szívverésben
a kedv kiárad!
(Visszasóvárogjuk a lázat.)
…Cenzúra nélküli közlésre,
feléledésre, élesztésre
mozdultunk; hírt kaptunk és adtunk.
Egymás közelében maradtunk?
(Tél volt. Reménység születése.
Tél volt: a tavasz ébredése.
Szorongásaidról leváltan
pályára leltél új világban.)