A világ kerek, rossz szalonna pedig nincs - György Attila könyvbemutatójáról

A késő vasárnapi óra ellenére viszonylag jelentős számú érdeklődő gyűlt össze a Bulgakov irodalmi kávéház emeletén, hogy meghallgassa György Attila csíkszeredai író-publicista legújabb kötetének bemutatóját. Igaz, ezek túlnyomórészt a szerző barátai és tisztelői közül kerültek ki, ezzel együtt a létszám azt mutatja, hogy népszerű, ismert íróról van szó, akit annak ellenére, hogy identitása székely-csángó, és inkább ehhez a térséghez kötődik érzelmileg és életvitel szempontjából is, kolozsvári közönsége is jelentős.

György Attila színes, komplex, szókimondó személyiség, és hasonlókat lehet elmondani a könyvét bemutató Márkus Barbarossa Jánosról is. Éppen ezért aki azt sejtette, hogy hangulatos beszélgetés van készülőben, nem csalódott. Boros Lóránd jókedélyű felvezetőjét követően a nagyon jó szuperlatívuszának értelmében bontakozott ki egy humorral fűszerezett, mégis komoly párbeszéd a szerző és a bemutató között, a Márkus Barbarossa János által kaleidoszkópszerűként jellemzett „tartalmas és furfangos” kötet mentén. Csak e szöveg olvasása közben tűnhet meglepőnek, hogyan kerül terítékre ugyanazon pérbeszéd keretén belül a Genezis, a brit tudósok, a misepálinka vagy a fürdés a jeges Kattegat szoros vizében.
A 164 oldalas kötet írásai hat részre oszthatók, ezek beszédes címei: Borok, Ízek, Úton, Szívhangok, Vegyesvágott és Köz(ben). Talán a beszélgetés irányát befolyásolta az is, hogy szóba került, a könyvbemutatóval részben egybeesett a szalonna-fesztivál is, de lehet, csak spontánul alakult úgy, hogy a beszélgetés elsősorban az étel és ital köré összpontosult. Főleg az első rész köré, melyet koccintással is illusztráltak, és György Attila szavaiból kiderült, hogy a székely és a csángó borok között akad kacsintós, guggolós és derékbehajló is. Elhangzott azonban az is, hogy „túróspuliszka nélkül nem élet az élet”, és a szalonna szeretetéről is több szó esett. A szerző elmondta, hogy ha költő lenne, ódát írna a szalonnáról. Így viszont maradnak a tartalmas prózai írások.

Időben kisebb teret kaptak, de azért meglehetősen jól érvényesültek a székely-csángó identitással megélt külföldi utazások is. Beszélgetőpartnere kérdésére György Attila elmondta, hogy szülőföldjén kívül Svédországban és Grúziában érezte igazán jól magát. Három rövid írás – a címadó Kerek a világ, valamint A borjú és a Disznóvágás – felolvasása nyújtott ízelítőt a kötet potenciális olvasói számára.
Zárszóként a Barbárok című írásból emelnék ki egy rövid idézetet, amiben szerintem benne van György Attila székely-csángó crédója is: „Ti, civilizált népek, számolgassátok az uborka görbületét. Mi majd megtermesszük.”