A papír nem hallgat, az internet nem beszél – Nagy Zalán és Szélyes-Pál Dániel a Hervay Klubban

2025. március 11-én a kolozsvári Planetariumban sor került a Hervay Klub ez évi első eseményére. Nagy Zalán, a Helikon folyóirat Pavilon 420 rovatának szerkesztője, a BBTE Bölcsészettudományi Karának hallgatója és Szélyes-Pál Dániel, Móricz Zsigmond-ösztöndíjas, a Sapientia EMTE film- és fotóművészet szakos hallgatója volt a meghívott – fiatal erdélyi költők, akik Hochhauser Ronald és Nagy Eszter moderálásában beszéltek műveikről, mindennapjaikról.

Az idei első Hervay Klub hatalmas lendülettel és teltházzal indult. Úgy tűnik, sok érdekességre várhatunk még, hisz a szervező csapat új tagokkal gazdagodott. Nagy Zalánnak a Varjúfölde, fáradt vers, Csirkék Bestiáriuma, célozni tudni kell, Farkas B. intelmei és az Iskolai fogalmazás a konszolidált őszről, Szélyes-Pál Dánielnek az Üdvözöljük Magyarországon, Lassú folyó, Áhítatos Szilárd, Fele királyság, Sanyit besorozzák, Lassú rontások dala, Nagyétek és a Képhányó Lajos című versei hangzottak el.

Az est egy felvezető kérdéssel indult, ami révén bepillanthattunk a szerzők zsúfolt mindennapjaiba. Szélyes-Pál Dániel arról beszélt, milyen párhuzamokat lát két egészen eltérőnek tűnő aktivitás, a filmművészet és az irodalomgyakorlás között. Szerinte mind a filmek rendezése, vágása, mind az irodalom művelése, szerkesztése csapatmunkán alapul, ezáltal jön létre egy érdekes analógia a két gyakorlat között. Ha élhetne a lehetőséggel, Borbély Szilárd Nincstelenek című regényét jelenítené meg filmadaptáció formájában. Nagy Zalán új lendülettel indult neki a Pavilon 420 szerkesztésének, ahol lehetősége adódik fiatal írókkal foglalkozni, háláját fejezte ki elődei iránt, csupán néhány kisebb változtatással kívánja feldobni a rovatot. 

A versek diverz világképe maga után vonta a kérdést, hogy milyen egy virtuális világ köré szerveződő generáció vagy épp egy írói közösség tagja lenni Erdélyben? A meghívottak a hagyományos publikálási formák, a „retró médiumok” mellett érveltek, úgy vélik, ezek kezdenek újra divatba jönni. Az internet nem biztonságos médium, nem hozza el az információs demokráciát, problémákat szül. Különösen hangsúlyosnak látják a szerkesztők szerepét és a csapatmunkát a kiadási folyamat során.

Az erdélyi írók közössége Szélyes-Pál Dániel szerint egy összefonódott szubkultúra, ahol viszonylag kevés ember sokat foglalkozik egymással. Őt különösen foglalkoztatja a falu és falusiasság tematizálása, ami egy közös fogódzó is lehetne az itt élő közösségeknek, mégis úgy érzi, hogy ez egy keveset emlegetett aspektus a kortárs erdélyi költők körében. Nagy Zalán a sok eltérő és szókimondó személyiség jelenléte miatt fantáziát lát a közösségben: eddig azt tudtuk elmondani, hogy Erdély írogat, Budapest pedig ír, de ez mára felszámolódott. Abban látja a közösség szépségét, hogy nem karrierista és nem rivalizál, kimondja azt, amit épp gondol, és tudatosan viszonyul a környező problémákhoz. Tulajdonképpen egyhangúan megszavazták, hogy erdélyi írónak lenni inkább előny, mint korlát. 

A változatos látásmódot és világképet az elhangzott versek is tükrözték, Zalánt a részletek és repedések érdeklik, ezek játéka mutat meg hálószerűen valamit a nagy egészből. Bár nem a kedvenc elfoglaltsága saját műveit magyarázni, versei magukért beszéltek. Azt még nem tudhatjuk, várhatunk-e második kötetre. Dániel főként a népiességre fektet hangsúlyt, ennek formáival szeret mostanság zsonglőrködni. Versei korántsem egyhangúak, a megszólalók, kontextusok, hangulatok felhők módjára változtatják formáikat. Előkészületben levő kötetéről megtudhattuk: sok szenvedés és durvaság várható, van egy brutalitása, de ez is csak egy játék.

Az elgondolkodtató, gyakran sötét látásmódú, mély problémákat felvető művek ellenére az arcokról a mosoly vonásait olvashattuk le a leggyakrabban. A meghívottak azt is egyhangúan kijelentették, hogy minden olyan elfoglaltság érdekli őket, amiből nem lehet megélni – Zalánt különösen az órásmesterek. Ezen pillanatfoszlányok sorozatából nyerhettünk igazán betekintést a költők mindennapjaiba, személyiségeik lassan formát öltöttek az est folyamán. 

‍