No items found.

A 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét 1-2. napjáról

A 7. Kolozsvári Ünnepi Könyvhét az idén is változatos programkínálattal várta május 11.-től az irodalomkedvelőket. A délután 4 órai kezdetű megnyitót követően zenés-és gyermekprogramok zajlottak a Fogoly utcában, ezt követően 5-től a Bulgakov kávéházban sor került egy hiánypótló könyvbemutatóra is: a Kolozsvári Papp László emlékezete című, vegyes műfajú Kriterion-kiadványt Jakabffy Tamás, Demeter Zsuzsa és Kántor Lajos mutatta be. Kolozsvári Papp László Kántor szerint egy „két szék közt a pad alatt” szerző volt: a hatvanas évek derekán emigrált Magyarországra Kolozsvárról, és egy hatalmas, prózát és számos műfordítást felölelő életművű szerző, aki nem épült be igazán a kánonba sem ott, sem Erdélyben.


A Kolozsvári Papp munkásságát, személyiségét megvillantó kötet interjúkat, tanulmányokat és visszaemlékezéseket tartalmaz, amelyek a szerző pesszimista, ironikus attitűdjére és különleges prózatechnikájára-hangvételére fektetik a hangsúlyt, de korántsem a teljesség igényével született könyv. Ondrejcsák Eszter szerkesztése hagy még kívánnivalót maga után, ugyanis a kötetben szereplő szerzőkről nem kapunk információkat, hogy az irodalomtudomány számára is elhelyezhetővé váljon a kötet. Ettől függetlenül a szerző életműve azért válhat fontossá számunkra, mert a Holló úr és a Malomárok regénye című művei szervesen belekapcsolódnak a Kolozsvár-tematikájú írások sorozatába.
Este 7-től Kassák 130 címmel Horváth Benji, André Ferenc és Vass Csaba zenés-verses performansza került sorra ugyanitt. A 130 éve született költő verseinek és átiratainak (angol és magyar) spoken word-előadása lényegében kortársunkká tette Kassákot: André Ferenc pszichedelikus gitárjátéka, Vass és Horváth erőteljes, lendületes előadásmódjában egyszerre született meg az avantgárd, a beat és a rock fúziója egy kozmikus időutazásban.


Május 12-én 3 órától a Minerva ház adott otthont az 50 éve elhunyt Áprily Lajos emlékének szentelt konferenciának. A H. Szabó Gyula által megnyitott rendezvényen először Berényi Károly szólalt fel, aki családja történetét vizsgálva fedezte fel, hogy Áprilyt és Reményiket milyen szoros barátság fűzi Weress Margithoz – távoli rokonához –, akinek a memoárját szerkesztés alá rendezte. Weress Margit visszaemlékezései kordokumentumoknak számítanak és irodalomtörténeti jelentőséguk van – ezt emelte ki a továbbiaban Liktor Katalin is, aki Áprily és Weress levelezéséből mutatta ki, hogy a költő Magyarországra való átköltözésének valójában mi volt az oka: feleségének szívbetegségét akkoriban csak ott lehetett specialistával kezelni. Hantzné Lám Irén személyes élményeit osztotta meg Áprilyval kapcsolatosan, mely egyrészt az édesapjához, Lám Bélához fűződő barátságát jelentette, másrészt Áprilyt mint jó pedagógiai érzékkel rendelkező tanárembert. Balázs Imre József Áprily költészetének két fontos jellemzőjét vázolta fel előadásában: Áprily Reményikkel és Tompával mint a „transzilvanista triász” tagja valóban a korszak irodalmának „produktív fájdalmába” illeszkedett tematikusan, viszont lírájában nincs stiláris törés abból a szempontból, hogy a nyugatos esztétista, szimbolista-szecessziós vonalat követi. A sokarcú modernség lenyomatai ezen a lírán leginkább a természet és kultúra szerves kapcsolatát, valamint a dolgok és a dolgok nevei között létrejövő paradox feszültséget jelentik értelmezésében.


17:30-tól Prieger Zsolt beszélgetett Térey János költővel a Fogoly utcai színpadon. Térey a kortárs magyar irodalom talán egyik legproduktívabb szerzője: a beszélgetés sokoldalú munkájára éleződött ki, ami lírával, regénnyel és színházi munkával kapcsolatos. Térey olyan irodalmat szeret művelni, amelyben a társadalmi-politikai állásfoglalások, az emberi szerepek, a történelemhez fűződő viszony nem egyszerűen eldönthető, beskatulyázható. Prieger szerint Térey egy képzelt vallon-flamand háborúban egy büszke belga volna. A szerző a melankóliát egy produktív állapotnak tartja, ugyanakkor „nyakasnak” ismeri magát, szeret sokat dolgozni. Térey készülő regényéből is felolvasott, amely egy színészről szól.


A képeket Bethlendi Tamás készítette. A teljes albumok elérhetők a Kolozsvári Ünnepi Könyvhét Facebook-oldalán.



Összes hónap szerzője
Legolvasottabb