Versek

Árkossy István: Holbein

Általános állattan különös fajokról, avagy individuális mítoszaink önarcképe

Eszünk ágában sincs feldobni a patkót.

Még nem láttunk, tapasztaltunk eleget

kicsiny világunk egyéni ékszerdobozaiban.

Ha az álom elvész, marad a cél,

ha a cél elvész, magunkra maradunk,

akár a falkából kitessékelt állatforma.

Az irány illúziója, valamint a hiány,

a szeretet és a kiábrándulás kirándulása,

a megnyugvás és a remény tüneménye,

individuális mítoszaink önarcképében.

Frakktalan pingvin

Csupán az evolúció létrájába

kapaszkodnak, egyre magasabb

pozíciókra pályázva, hisznek

a természet centrifuga jelenségének,

miszerint minden ciklikus esemény –

megismételteti önmagát, na hát.

Ezért úsznak egyik helyről a másikra,

szárnyas-madár társaikat keresik

folyton, repülnének ők, de mivel.

Jelszavuk: éljen a jégkorszak!

Apró gombócai a társadalomnak,

humorral olvasztják fel a jeget,

mindennapjaink hasztalan

feszültségeiben lubickolva.

Nem zavartatják magukat, ha a kamera

csőrtől pár centire filmezi őket.

Mindenre rávágják:

Ilyen a karma.

Mélyen, délen élnek,

néha jelen vannak

állatkertészmérnöki országos

konferenciákon is.

A falkátlan farkas és a bátor bárány

Mert mindnyájan találkoztunk egy nyájjal valahol,

megformált bennünket a gyapjúkomfort, a hovatartozás

jelentősége, s egy csuhát felvéve beilleszkedünk közéjük.

Kivétel a fekete bárány, mellékszereplője

saját történetének, aki mindent kívülről lát,

(remek kritikus és szabadságharcos hajlam)

és persze a farkas, a magány titokzatos remetéje,

ki ugyan létezhet falkával, de minek.

Ő vagányabb és veszélyesebb így.

Egy rockbárban agyonütne akárkit,

mert eszmecserebere közben

a világváltság nagy igazságai

nem pont ötleteire derítenek fényt.

Mindig kedves, de ahogy alkalma

megengedi neki, agyarával tépi

szerencsétlen áldozatait. Sokat panaszkodik,

szidja a pásztorokat és a proletár-pulikutyákat.

A fekete bárány a leggyakoribb bokszzsákja.

Gyakran püfölik egymást a hajnalban, majd

egy sör/kávé után legjobb cimborák.

Bolyhos, saját sorsának száműzöttje,

mert sokszor kiáll magáért, de minek.

Ezt kérdezi tőle a többi állat is gyakran.

Velociraptorokról

Ez a sárkány éve!

(Üvölti magának torokszakadtából a tükör előtt.)

Ezért tetoválnak annyi gyíkot az izmos fejükre

a fejtelen, zöldben bőséges, pikkelyes

és pénzes bankárok, halak,

na meg a gyanús vállalkozók,

igen különös üzleti hüllőtársaikkal.

Színhelyeit folyton változtatja a dinó.

Legutóbb akkor adta el társait

a reptiloid gazállat, amikor

utoljára haldoklott a bolygó.

Aszongya már jobban van.

Sokszor kicserélte gazdáját, évezredek

óta nem sült le pofájáról a bőr/pikkely,

akárhányan mondták is ezt neki.

A hamutárca haláltáncát figyelte

egy lerobbant bár V.I.P. részlegén,

kezében szivar füstölgött orra helyett.

Arra a paleolitikus korszakra gondolt,

mikor piromániás öregapjának távoli rokona,

még szivar nélkül is képes volt megpergelni

pár vidéki idillt, egy falut vagy vármegyét.

Többek közt a háziállatok furcsa

ruházatán csodálkozik folyton,

a Modepolizei alapítványnak

főkolomposa, munkatársa, ruhatervezője.

Quázi háziállatok

Hacsak egy napra is, ma vadállatok lehetünk!

Mondhatná a macska, kutya, malac vagy liba.

A fabulák és Grimm mesék ellenére

a kortárs Herzog manapság a varangyos

béka formáját akarja megtartani.

Naponta ücsörög a langyos vízben

és a semmittevés küszöbén várja

a nagy csodacsókot, hogy újra herceg legyen,

legyek ura fater várában. Becsüli, ha megdicsérik.

Intellektusa ámbár csekély, de rajongója

az art-mániában jártasabb vadállatoknak.

Hatszáz lóerős Pegazusával száguldozik

százhatvankilenc kilométer per órával,

és sokszor nekimegy a jövőhétnek,

pedig hányszor figyelmeztette fekete macskája,

a Babonaakadémiába járó aszfaltcica.

A doktorandusz bölcsészbagoly

Apja, nagyapja és valahány elődje

orvosit végzett, ő doktorit szeretne.

Szájról szájra viszi a Hú bej jó

híreket. A helyesírás fanatikusa,

kulturális körökben repdeső lektor,

mentor, esszéista és újságíró.

Akár a szentlélek – mindenhol

jelen van. Bohém éjszakai életet

él, és ha ne adj Isten véletlenül

elaludna, álmaiban is drámát

ír, szonettet szerkeszt.

Ágról Ágra. hú (step by step)

idegen nyelvű grammatikát

és lingvisztikát oktat

a vándormadaraknak,

hogy azért külföldön is

boldoguljanak.

‍