Teltházas irodalom és befogadhatatlan produkciók – Ilyen volt a 29. Művészetek Völgye

Befogadhatatlan. Ezzel a jelzővel lehet a legjobban jellemezni az idén 29. alkalommal megrendezésre került Művészetek Völgyét. Ezt a befogadhatatlanságot azonban nem szabad félreérteni. A fesztivál korántsem minőségileg, sokkal inkább mennyiségileg volt befogadhatatlan, hiszen annyi színházi, jazz, komoly- és könnyűzenei, művészetterápiás, irodalmi, vagy éppen táncprogramot kínált, amennyin tíz nap alatt lehetetlen részt venni. Nem is ez volt a szervezők célja: a napi és teljes bérlet mellett 5 napos rugalmas – azaz bármely öt napon felhasználható – bérletet is lehetett váltani.

Válogatni pedig volt miből, a fesztivál „összművészetisége” ugyanis példa értékű. A rendezvények három különböző Veszprém megyei településen – Kapolcson, Taliándörögdön valamint Vigántpetenden – összesen harmincöt helyszínen zajlottak, ahol ezerötszáz különböző programot élvezhetett a közönség. A számok pedig egyáltalán nem vészjóslóak, a nagyszámú helyszín nem eredményezett kisszámú résztvevőt: e cikk írója által meglátogatott koncertek, műhelyek, események szinte mind teltházasak voltak, alig akadt olyan programpont, ami kevés érdeklődőt vonzott volna be. Koncertezett többek között a Boban Markovic Orkestar, a 30Y, Dés László, Szabó Balázs Bandája, a Klasszik Lasszó, a Blahalouisiana, a Mary Popkids, Szeder, Hobo és Bandája, a Santa Diver, a Muzsikás Együttes, Szalonna és bandája, a Bagossy Brothers, a Csaknekedkislány, a Ricsárdgír és még sokan mások.

A völgyben idén a közösségiségre is nagy hangsúly esett: a Vöröskereszt kitelepült véradó központjában ezerkétszáz fő adott vért. Az esélyegyenlőségi program keretében öt intézmény látogatott el a fesztiválra: a MEREK (Mozgáskorlátozott Emberek Rehabilitációs Központja), a Mexikói úti Mozgásjavító Iskola, a Vakok Intézete és a Down Alapítvány csoportjai akadálymentesen fesztiváloztak és remekül érezték magukat a koncerteken, előadásokon, kreatív foglalkozásokon. A MANK Magyar Alkotóművészeti Közhasznú Nonprofit Kft. idén először vett részt a fesztiválon, ArtPorta nevű helyszínén tartott kreatív foglalkozásain többek között újrahasznosított ékszereket készíthettek az érdeklődők. Ugyanígy a Művészetek Zöldje elnevezésű udvarban is a közös fellépésre került a hangsúly: a résztvevők kétszáz vászonszatyrot festettek itt meg, melyek a becslések szerint egyenként ezer nejlonzacskót is kiválthatnak. Erős pontja volt a fesztiválnak a környezetvédelem is: a standoknál végtelenszer használható „újrapoharat” lehetett vásárolni, amelyet a fesztiválozó kedve szerint megtarthatott emlékbe, vagy használat után visszaválthatott. A szelektív hulladékgyűjtés eredményeképp idén kétötöddel kevesebb szemetet kellett elszállítani a fesztiválterületről, mint előző évben.

A színházi, komoly- és könnyűzenei vagy épp népművészeti programok mellett üde színfoltja volt a völgynek a Kaláka Versudvar. „Első völgyezőként” meglepő élmény volt azt tapasztalni, hogy egy-egy irodalmi programra már fél órával a kezdés előtt begyűl a teltháznyi, körülbelül 300–350 főnyi közönség. A Gryllus-testvérek vagy épp Lackfi János által moderált programokra – a koncertekre, közös zenélésekre, versműhelyekre és versimprókra – kezdés előtt pár perccel már lehetetlen volt helyet kapni. A zenés versimpró meghívottai között szerepelt többek között Geszti Péter, Simon Márton, Both Miklós, Kemény Zsófi, Varró Dániel, Izsó Zita, a Misztrál, a Sebő együttes, Kiss Judit Ágnes, Dolák-Saly Róbert, Szirtes Edina Mókus, Tóth Krisztina és mások.

“Újabb fantasztikus tíz napot töltöttünk együtt művészekkel és a látogatókkal. Évről évre elcsodálkozunk és büszkeséggel tölt el minket, hogy milyen nyitott a közönségünk, hogy milyen örömmel tanulnak és alkotnak. Zökkenőmentesen vették a zöld újításokat és fantasztikus volt látni, hogy megtelnek a színházi és tánc előadások, az újcirkuszi, irodalmi programok, a workshopok, a beszélgetések, a zenés produkciók. Már javában szervezzük a 30. Művészetek Völgyét, sok meglepetéssel készülünk!” - mondta Oszkó-Jakab Natália, a Művészetek Völgye Igazgatója.

Összességében üdítő volt látni, ahogyan a rengeteg, valóban bejárhatatlan program megfér egymás mellett. Sőt, ahogyan egy-egy program keretében – mint például a zenés versimpró, a Klasszik Lasszó koncertje, vagy épp az interaktív drámaelőadások – összefonódik a zene, az irodalom és még megannyi más, elválaszthatatlan, kategorizálhatatlan művészetdarabka.